Történelmi jelentőségű feladatnak nevezte a közigazgatási perrend törvénytervezetének kidolgozását Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Szerinte adósság ez az elődök iránt, lezárása a szocialista jog korszakának.
A rektor, aki az Államreform Bizottság elnöke is, A perrendtartások megújítása című konferencián szólalt fel Budapesten. Mint mondta: a szocialista jog paradigmái uralják a közigazgatási pereket, a róluk való gondolkodást, de a cél az, hogy ne ezek uralják a jövőt. Szerinte a jövő a jogállami és alkotmányközpontú paradigma megvalósításában áll, önálló törvényt kell előkészíteni, nem pedig "a polgári perrendtartás klónját". Hangsúlyozta: cél az, hogy a szabályozásban generálklauzulákat, alapelveket rögzítsenek a legnagyobb mennyiségben.
Az eljárási részletekről szólva pedig azt emelte ki, hogy a közigazgatási tevékenységfajtákhoz igazodva többféle közigazgatási működéshez igazodó, érdekkiegyenlítő szabályozásra törekszenek. Fő feladatnak nevezte a külön eljárási törvényekben rögzített szabályokhoz való viszony tisztázását. A rektor az alapelvek közé sorolta, hogy a közigazgatási jogviták elbírálásának perrendi szabályai nem azonosak a közigazgatási bíráskodás egészével, de annak meghatározó, központi részét képezik. Hangsúlyozta: nem a szervezeti kérdés az elsődleges, hanem a hatásköri, vagyis a felülvizsgálati és a döntési jogkör terjedelme.
Külön szólt arról is, hogy szükségesek szervezeti, szervezési változások is. Felidézte: Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly nyáron kérte fel, hogy egy munkacsoport felállításával kezdjék el a közigazgatási bíráskodás alapvető kérdéseinek kidolgozását. A munkacsoport megfogalmazta téziseit, ezek alapján döntött a kormány idén januárban arról, hogy a polgári perrendtől különállóan szükséges kidolgozni a közigazgatási bíráskodás szabályozását.
Patyi András szerint a közigazgatási jog Magyarországon a jogrendszer leggyakrabban változó technikai normarendszerévé silányult. Ez szerinte azért nem helyes, mert egy jogállamban mindennek megvan a rendszerbeli funkciója. Közigazgatási bíróság hiányában pedig ezt a szerepet az Alkotmánybíróságnak kellett átvennie - mutatott rá. Mint felvázolta: a közigazgatási bíráskodásnak mindenféle közigazgatási működés feletti bírósági tevékenység egészét le kell fednie. A közigazgatási bíró a közigazgatás működését vizsgálja felül, összeveti, hogy az összhangban van-e a joggal, illetve a közigazgatás céljával.
A készülő kódexről azt mondta: biztosítja az eljárási kereteket, a hatékony jogorvoslatot, amely gazdasági és versenyképességi kérdés is, és érvényre juttatja a közigazgatási tevékenységgel érintett alapvető jogokat. Szerepe pedig az, hogy beteljesíti a közigazgatás törvény alárendeltségének jogállami követelményét.
Hogy volt régen...?
