Hárommilliárd forintos megrendeléshez jutott a kormányfővel jó kapcsolatot ápoló Mészáros Lőrinc cége a fővárosi csatornázási munkákból – írja a hvg.hu.
Nem a szokásos forgatókönyv szerint alakult a főváros közel 20 milliárd forintos szennyvíz-csatornázási tendere. Nemcsak azért, mert a megaberuházás nyertesei között nincs ott a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt., hanem mert a rendre nyertes nagy mélyépítő cégekéhez – mint a Strabag, a Colas és a Sade – hasonló részt vittek el a jóval kisebb társaságok. Így a Mészáros és Mészáros Kft. (MM), az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi embereként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, az Orbán-féle fociakadémiát működtető alapítvány főkurátorának a családi cége. De a nyertesek között van az ismeretlenségből előbukkant Bólem Kft.–Lodzsa Kft.–Pulzus Plusz Kft. trió (BLP) is, noha a pályázata körüli szabálytalanság miatt a Fővárosi Önkormányzatot egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság.
A győztes konzorciumokban a piacvezetők mellett feltűnik egy-egy, a Fidesz gazdasági hátországához kötődő partner. A Strabag Általános Építőipari Kft. az A-Híd Zrt.-vel közösködött – utóbbi vezére, Sal László valaha a Közgép, illetve a Fidesz-közeli cégek egykor központi vállalkozásának tartott Axon Lízing Pénzügyi Zrt. vezető tisztségviselője volt. A Sade partnere a közbeszerzéseken sikeresen szereplő közmű-kivitelező Penta Általános Építőipari Kft., amely jelenleg például a Belváros új főutcája nevű, 4,1 milliárdos projekten dolgozik Budapesten. A két részfeladatban is győztes Colas a Makótól az országhatárig vezető sztrádaszakasz 46,5 milliárdos megrendelését elvivő, azóta is nyerő szériában lévő tiszakécskei Duna Aszfalt Kft.-t és a már említett MM-et vette be a csapatába.
A főváros eddig csatornázatlan lakásainak bekötését célzó, összesen 216 kilométernyi hálózat és átemelőtelepek kiépítése a feladat. Az MM gyakorlott a közműfektetésben, hiszen 2001-es alapítása óta ez a fő profilja. Saját bevallása szerint a budajenői lakópark közművesítése hozta számára az áttörést, és 320 millió – majd újabb 420 millió – forintos gépberuházás után már a méretesebb, uniós támogatású projektekre, a profilt bővítve környezetvédelmi és árvízi beruházások elvállalására is alkalmassá vált. Már a magasépítésbe is belevágott, a székesfehérvári sportcentrum, irodafelújítás és nem utolsósorban a 6 hónap alatt felhúzott felcsúti szakközépiskola is a nevéhez fűződik. A válság által különösen meggyötört építőiparban figyelemre méltó az MM utóbbi két, fényesre sikerült éve. A felcsúti cég árbevétele 2010-ben még a 900 millió forintot sem érte el, azután viszont 2,2 milliárdot, tavaly pedig már 4,6 milliárdot könyvelhetett el. Az év végi statisztika alapján 175 főt foglalkoztató társaság az idén újabb rekordot dönthet, hiszen már áprilisban 5,5 milliárd forintnyi, az előző évről áthúzódó megrendelést tudhatott magáénak, köztük a 3000 fősre tervezett felcsúti centerpályáét. Ehhez jön a fővárosi csatornamegrendelés több mint 3 milliárdja. „Fő stratégiája”, hogy a nyereséget gépek, eszközök vásárlására és a szükséges emberi erőforrásra fordítja – írja üzleti jelentésében az MM. A nyereségből azonban bőven jut a tulajdonosoknak is, hiszen az elmúlt két évben összesen 1,1 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.
A nagyágyúk és szatellitjeik azonban nem vittek mindent, a XI–XII. kerületben egy meglepetéstrió ütötte ki őket. A nagy mélyépítőbizniszekben eddig ismeretlen három cég alkotta konzorcium, a BLP utasította maga mögé a Strabag-formációt. A nyerő vállalási árat hivatalosan még nem hirdették ki, mivel a Strabag jogorvoslatot kért, emiatt húzódott a szerződéskötés is. A békéscsabai Bólem Kft. tavaly 1,2 milliárd forint árbevételt ért el, jellemzően önkormányzati bel- és szennyvíz-csatornázási megrendelésekből termel jövedelmet, de romániai filiálét is működtet. Többségi tulajdonosa, Mochnács Pál egyben az ugyancsak békéscsabai, hasonló profilú, tavaly félmilliárdos forgalmat elkönyvelt Köviép Kft.-ben is érdekelt. A budapesti székhelyű Lodzsa Kft. mérlegén sokat javíthat a fővárosi csatornázási munka, hiszen tavaly alig 370 millió forint árbevételt ért el, bár jobb években 600–800 millió is befolyt. Jobbára önkormányzatoktól nyert el munkákat, így a csolnoki ravatalozó térburkolását, nagyobb megrendelése a Richter Gedeon gyógyszergyár számára végzett, 100 milliós nagyságrendű csatornázás volt. A konzorciumvezető Pulzus Plusz Közműépítő és Vagyonkezelő Kft. ezen a néven csak 2011 óta létezik, akkor vált ki a Pulzus Közmű Csoport Zrt.-ből, de úgy tűnik, ő viszi tovább a boltot, tavaly ugyanis a zrt semmilyen tevékenységet sem végzett. Az 1,2 milliárd forint árbevételű cég a legtöbb megrendelését eddig a Főgáztól kapta, de dolgozott a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő és dinnyeszövetségi elnök polgármester által vezetett Pusztaottlaka önkormányzatának is. A dél-alföldi településen utcákat aszfaltozott 128 millióért, a községben található Likefest vadaskertben pedig állatsimogatót alakított ki. Szoros kapcsolatra utal, hogy a jelenleg a fővárosban bejegyzett Pulzus Plusz fióktelepet tart fenn az 500 fős Pusztaottlakán, sőt 2012. októbertől idén februárig a Likefest Park szerepelt bejegyzett központjaként.
A jelek szerint nem stimmelt minden az újonc trió pályázatával. A Strabag az eljárást lezáró döntés megsemmisítését kérte, többek között arra hivatkozva, hogy a BLP irreálisan alacsony vállalási árat adott meg, és akadt például olyan tétel – a gázközműkiváltás –, amelynek költségét 0 forintban szabta meg. Továbbá kifogásolta, hogy a BLP üzleti titokra hivatkozva nem járult hozzá, hogy a pályázók betekinthessenek ajánlatának részletes indoklásába. Pedig a közbeszerzési törvény szerint az értékelés szempontjából releváns információkat – amilyenek az árelemek is – megismerhetik a pályázók. A döntőbizottság 100 oldalas határozatában ennek éppen az ellenkezőjét vezette le, és tulajdonképpen az irreálisan alacsony áron sem akadt fenn. Csupán azért bírságolta meg a Fővárosi Önkormányzatot, mert az nem adott meg releváns szempontokat az árindokláshoz, ám ezt további hiánypótlással orvosolhatónak tartja, és végül a szerződéskötést nem tiltotta meg.
Hogy volt régen...?
