A munkaszerződés hiánya, valamint a bejelentés elmulasztása fordul elő leggyakrabban a fiatalok, diákok foglalkoztatásánál, pedig ezek megléte egyfelől kötelező, másfelől a munkavállaló biztonságát is garantálja. A foglalkoztatási szervezet arra figyelmeztet, a diákoknak is jár a szabadság, illetve megilleti őket legalább a minimálbér, bizonyos ágazatokban pedig a garantált bérminimum összege – írja a Magyar Idők.
Fontos, hogy a fiatalok is odafigyeljenek munkavállalásuk esetén a legális foglalkoztatás szabályaira, beleértve a szerződéskötést és az adóhatósági bejelentést – figyelmeztet a foglalkoztatás-felügyeleti szervezet. A tapasztalatok szerint ugyanis a fiatalok a tapasztaltabb munkavállalóknál jóval kevesebb figyelmet fordítanak a szabályokra. A fiatalkorúak foglalkoztatására háromféleképpen van lehetőség: hagyományos munkaviszony létesítésével, egyszerűsített foglalkoztatással, vagy iskolaszövetkezet keretei közötti munkavállalással.
A tizenhatodik életévüket betöltöttek munkavállalására a munka törvénykönyvében foglaltak vonatkoznak. Iskolai szünetekben a tizenötödik életévüket betöltöttek is vállalhatnak munkát, valamint bizonyos tevékenységeknél a szünidőn felül is, gyámhatósági engedély mellett. A munkaviszony megkezdése előtt többek közt annak időtartamát, a bérezést, a munkavégzés helyét, a munkaidőt és a feladatköröket kötelező írásba foglalni.
A tizennyolc év alattiak foglalkoztatásához a szülő hozzájárulása szükséges. A bejelentési kötelezettség ebben az esetben is vonatkozik a munkaadóra, amely egyrészt a feketefoglalkoztatás elkerülése miatt fontos, másrészt váratlan helyzetek, például munkabaleset, vagy nem a szerződésben foglaltak szerinti bérezés esetén az érdekérvényesítést egyszerűsíti.
A felek megállapodhatnak egyszerűsített munkaviszony keretében is. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszakra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra. Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés, viszont az adóhatósági bejelentés nélkülözhetetlen.
A diákfoglalkoztatás egyik legelterjedtebb formája a szövetkezeti rendszer. Előnye, hogy a munkaadó és a munkavállaló között az iskolaszövetkezet létesít kapcsolatot, amely erősebb garanciákat jelent a szabályok betartására. Iskolaszövetkezetben nappali tagozatos diákok, hallgatók vállalhatnak munkát, ráadásul a szövetkezeti törvény bizonyos munkavállalói érdekeket figyelembe vevő korlátozásokat is tartalmaz. Idetartozik többek közt a napi munkavégzés közben beiktatott kötelező szünet, a két egymást követő munkanap közötti pihenő legalacsonyabb kötelező időtartama, a kötelező szabadság, valamint a bérezésre vonatkozó kritériumok.
A fiatalok munkavégzésére számos korlátozás is vonatkozik. Az éjszakai, tehát este 10 és reggel 6 óra közötti munkavégzés tiltott, és nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés sem. A munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc órát, abban az esetben sem, ha több munkahelyen is vállal egyszerre munkát. A munkaadónak kötelező garantálni heti két pihenőnapot, a munkaidőkeret pedig egy hét lehet annak alkalmazása esetén.
A bérekre és a szabadságokra is vonatkoznak bizonyos kötelezettségek. Középfokú végzettséget igénylő munkakörben kötelező legalább a bérminimum összegét fizetni, 180 500 forintot, minden más esetben legalább a minimálbér összegét, 138 000 forintot. A munkavégzés időtartamától függően arányosítva. Egyszerűsített munkavégzés esetén előbbi összeg 87, utóbbi 85 százaléka a kötelező legkisebb munkabér. A szabadság is jár a fiataloknak időarányosan, amennyiben nincs mód azt kivenni, akkor a munkáltató kötelessége kifizetni.
Hogy volt régen...?
