Nemcsak Budapesten lendült fel a lakáspiac, hanem a fővároson kívül is: az agglomerációban közel harmadával több ingatlant adtak el az idei év első három hónapjában, mint a tavalyi utolsó negyedévben. A pörgés a vidéki városokat is elérte, ott is egyre-másra startolnak új beruházások – írja a Magyar Nemzet.
A fővárosi agglomerációban leginkább Budaörsön, Dunakeszin, Érden és Szigetszentmiklóson élénkült meg az ingatlanforgalom, de Gödöllőn, Gyálon, Gyömrőn és Kistarcsán, illetve a budai agglomerációban Budakalászon, Szentendrén és Solymáron is élénk a piac – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A kertvárosi területeken elsősorban családi házakat adnak-vesznek, a legkapósabbak a 130 négyzetméter körüli, átlagosan 240 ezer forintos négyzetméteráron kínált épületek.
Ugyan az elemzések mindig átlagokat emlegetnek, ezek között hatalmasak a különbségek: Érden például 100 négyzetméter volt az áprilisban eladott otthonok átlagos mérete, Budaörsön már 175 négyzetméter körül alakult. Az árak tekintetében szintén nagyok a különbségek: míg Gyálon, Üllőn, Veresegyházon vagy Szigetszentmiklóson jellemzően 20 millió forint körüli összegért adják el az átlagos házakat, addig Budaörsön, Solymáron ennek több mint kétszeresét is kifizetik az ilyen ingatlanokért. Szentendrén még ennél is magasabb átlagáron köttetnek az üzletek.
Kilőttek a nagyvárosok
A vidéki nagyvárosok árai szintén erősen szórnak: Győrben a belvárosi, nádorvárosi és révfalui használt, de újszerű lakásokat 320-350 ezer forintos négyzetméteráron veszik, az újak négyzetméterára 380-450 ezer forint. Pécsett a belvárosban és annak közvetlen környezetében, valamint a Mecsekoldal belvároshoz kapcsolódó részén 280-320 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a használt otthonokat, míg az új építésűek négyzetméteréért 300-450 ezer forintot is elkérnek a fejlesztők. Szegeden az egyetemekhez közeli téglaépítésű ingatlanokat 280 ezer forintos átlagos négyzetméteráron veszik, ezen belül a használtakra vonatkozó átlag 220-260 ezer, az újaké 300-360 ezer forint.
Debrecenben a legkeresettebb városrész a Nagyerdő, ahol a 40-60 négyzetméteres társasházi lakások átlagos négyzetméterára 300-400 ezer forint. A családi házat keresők között leginkább Csigakert, Postakert és Kertváros, valamint a Hatvan utcai kert népszerű: ezeken a részeken akár 30-50 millió forintért is eladhatók a házak. Miskolc legkedveltebb városrészein ennél olcsóbban, 200-250 forintos négyzetméteráron kelnek el a 120-200 négyzetméteres családi házak.
A kecskeméti belvárosban 11-12 millió és 35 millió forintért is lehet lakást találni: előbbi összegért nappali plusz egy hálószobás lakást is vettek áprilisban, de voltak olyan vevők, akik utóbbit tették le az asztalra nappali plusz két-három szobás lakásokért. A településen Petőfiváros számít a legjobb környéknek, az árak pedig itt is meglehetősen vegyesek: a régebben épült sorházi lakások már 18 millió forintért megvásárolhatók, az újszerű, egyszintes házakért pedig 40-50 milliót is elkérnek.
Feltámadó fejlesztők
A tavaly év végén bejelentett kedvezmények már éreztetik hatásukat a vidéki városokban is: az áfa mértékének 5 százalékra csökkentése és a csok „tíz plusz tízmilliója” sok vállalkozó fantáziáját megmozgatta. Persze a régiós különbségek itt is érezhetők, sőt talán jobban, mint a használt otthonoknál. Győrben például szinte minden városrészben aktivizálódtak a fejlesztők, amelyek 4-8 és 20-36 lakásos társasházakat egyaránt építenek, sőt lesznek 80-200 lakásos projektek is. Szegeden sincs hiány új fejlesztésekből, a város több területén is épülnek 16-20 lakásos társasházak.
A fejlesztői kedv tehát megvan, azonban az Otthon Centrum több vidéki partnere is jelezte, hogy például a csokot igénybe vevők egyre-másra inkább saját építésben gondolkodnak. Viszont annak, aki ilyesmit tervez, nem árt igyekeznie, mert a telekárak egyre emelkednek, egyrészt az általános keresletnövekedés miatt, másrészt azért, mert a családi házra vágyóknak sokszorépítőipari vállalatokkal kell versengeniüka parcellákért. Gond az is, hogy azok a kivitelezőcégek, amelyek megfelelő referenciával rendelkeznek, amunkaerőhiány miatt egyre kevésbé győzik a munkát.
A fővárosi agglomerációban leginkább Budaörsön, Dunakeszin, Érden és Szigetszentmiklóson élénkült meg az ingatlanforgalom, de Gödöllőn, Gyálon, Gyömrőn és Kistarcsán, illetve a budai agglomerációban Budakalászon, Szentendrén és Solymáron is élénk a piac – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A kertvárosi területeken elsősorban családi házakat adnak-vesznek, a legkapósabbak a 130 négyzetméter körüli, átlagosan 240 ezer forintos négyzetméteráron kínált épületek.
Ugyan az elemzések mindig átlagokat emlegetnek, ezek között hatalmasak a különbségek: Érden például 100 négyzetméter volt az áprilisban eladott otthonok átlagos mérete, Budaörsön már 175 négyzetméter körül alakult. Az árak tekintetében szintén nagyok a különbségek: míg Gyálon, Üllőn, Veresegyházon vagy Szigetszentmiklóson jellemzően 20 millió forint körüli összegért adják el az átlagos házakat, addig Budaörsön, Solymáron ennek több mint kétszeresét is kifizetik az ilyen ingatlanokért. Szentendrén még ennél is magasabb átlagáron köttetnek az üzletek.
Kilőttek a nagyvárosok
A vidéki nagyvárosok árai szintén erősen szórnak: Győrben a belvárosi, nádorvárosi és révfalui használt, de újszerű lakásokat 320-350 ezer forintos négyzetméteráron veszik, az újak négyzetméterára 380-450 ezer forint. Pécsett a belvárosban és annak közvetlen környezetében, valamint a Mecsekoldal belvároshoz kapcsolódó részén 280-320 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a használt otthonokat, míg az új építésűek négyzetméteréért 300-450 ezer forintot is elkérnek a fejlesztők. Szegeden az egyetemekhez közeli téglaépítésű ingatlanokat 280 ezer forintos átlagos négyzetméteráron veszik, ezen belül a használtakra vonatkozó átlag 220-260 ezer, az újaké 300-360 ezer forint.
Debrecenben a legkeresettebb városrész a Nagyerdő, ahol a 40-60 négyzetméteres társasházi lakások átlagos négyzetméterára 300-400 ezer forint. A családi házat keresők között leginkább Csigakert, Postakert és Kertváros, valamint a Hatvan utcai kert népszerű: ezeken a részeken akár 30-50 millió forintért is eladhatók a házak. Miskolc legkedveltebb városrészein ennél olcsóbban, 200-250 forintos négyzetméteráron kelnek el a 120-200 négyzetméteres családi házak.
A kecskeméti belvárosban 11-12 millió és 35 millió forintért is lehet lakást találni: előbbi összegért nappali plusz egy hálószobás lakást is vettek áprilisban, de voltak olyan vevők, akik utóbbit tették le az asztalra nappali plusz két-három szobás lakásokért. A településen Petőfiváros számít a legjobb környéknek, az árak pedig itt is meglehetősen vegyesek: a régebben épült sorházi lakások már 18 millió forintért megvásárolhatók, az újszerű, egyszintes házakért pedig 40-50 milliót is elkérnek.
Feltámadó fejlesztők
A tavaly év végén bejelentett kedvezmények már éreztetik hatásukat a vidéki városokban is: az áfa mértékének 5 százalékra csökkentése és a csok „tíz plusz tízmilliója” sok vállalkozó fantáziáját megmozgatta. Persze a régiós különbségek itt is érezhetők, sőt talán jobban, mint a használt otthonoknál. Győrben például szinte minden városrészben aktivizálódtak a fejlesztők, amelyek 4-8 és 20-36 lakásos társasházakat egyaránt építenek, sőt lesznek 80-200 lakásos projektek is. Szegeden sincs hiány új fejlesztésekből, a város több területén is épülnek 16-20 lakásos társasházak.
A fejlesztői kedv tehát megvan, azonban az Otthon Centrum több vidéki partnere is jelezte, hogy például a csokot igénybe vevők egyre-másra inkább saját építésben gondolkodnak. Viszont annak, aki ilyesmit tervez, nem árt igyekeznie, mert a telekárak egyre emelkednek, egyrészt az általános keresletnövekedés miatt, másrészt azért, mert a családi házra vágyóknak sokszorépítőipari vállalatokkal kell versengeniüka parcellákért. Gond az is, hogy azok a kivitelezőcégek, amelyek megfelelő referenciával rendelkeznek, amunkaerőhiány miatt egyre kevésbé győzik a munkát.
Hogy volt régen...?
