Az önkormányzatok nagy része fontosnak tartja az erdészetekkel való együttműködést, és a lakosság bevonását is szorgalmazná a bálványfával vívott harcban.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területekkel határos önkormányzatok ugyan tisztában vannak a bálványfa, Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja terjedésével, túlnyomó részüknek azonban nincs a bálványfa visszaszorítására irányuló intézkedése, és ha van is, helytelen módszert alkalmaznak – derül ki az erdőgazdaság önkormányzatok körében végzett kérdőíves felméréséből. Ugyanakkor az önkormányzatok nagy része fontosnak tartja az erdészetekkel való együttműködést, és a lakosság bevonását is szorgalmazná a bálványfával vívott harcban.
A Pilisi Parkerdő Zrt-nél 2005 óta foglalkoznak komolyabban a bálványfa visszaszorításával: a védekezési módszerek és technológiák kidolgozásával az erdészet egész területére vonatkozóan lépnek fel a bálványfa agresszív terjedése ellen. Az erdőgazdaság minden évben részletesen tájékoztatja a területével határos önkormányzatokat a komoly problémáról, hogy a bálványfával és az ellene való védekezéssel kapcsolatos tudnivalók minél több csatornán, minél hatékonyabban juthassanak el a lakossághoz, valamint a magán- és a közterületek kezelőihez egyaránt.
A kérdőív eredményeiből az is kiderült, hogy az önkormányzatok részéről nagy igény mutatkozik a fafajjal kapcsolatos további információkra: legtöbben a bálványfa ökológiai hatásaira és a vele kapcsolatos védekezési módokra kíváncsiak.
A bálványfát felismerő önkormányzatok nagy része továbbá fontosnak tartja az erdészetekkel és természetvédelmi szervezetekkel való együttműködést, és a lakosság bevonását is (pl. online lakossági bejelentés formájában).
A bálványfa hazai terjedésének megakadályozásában az általa fertőzött települések önkormányzatának és lakosságának is kulcsszerepük van, ezért a kérdőíves felmérést a Pilisi Parkerdő Zrt. a jövőben a kérdőívet eddig még nem visszaküldő önkormányzatokra is ki szeretné terjeszteni.
A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni.(Wikipédia)
Hogy volt régen...?
