![szazalek](/images/stories/hirek/erdekesseg/szazalek.jpg)
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte, a munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy ötszázalékos mértékig ők állják az emelést, a többit átvállalja a kabinet. Ez a költségvetésnek százmilliárdos tételt jelent. „A kormány által tervezett emelések mértékét nem támasztja alá gazdasági teljesítmény, így nehéz helyzet vár a munkaadókra. Az ígért állami kompenzáció pedig növeli a bürokráciát” – mondta a Magyar Hírlapnak Parragh László, az NGTT soros elnöke. Szerinte egyes ágazatokban (például a könnyűiparban és a mezőgazdaságban) elbocsátásokhoz vezet az elképzelés megvalósítása. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta, a bérkompenzáció mechanizmusának nagyon egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy a kisebb cégek is élhessenek vele.„A tervezett emelésekkel nem fognak jövőre többet keresni a munkavállalók. Az adóváltozások miatt mindez csak arra lesz elég, hogy a keresetek szinten maradhassanak. Az adójóváírás kivezetése miatt pedig sokan rosszabbul járhatnak jövőre” – hangsúlyozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Közben a vállalkozások többsége nem tervez béremelést a minimálbér felett. A GKI felmérése szerint a 250 millió forint fölötti éves nettó árbevételű cégek 80 százaléka gondolja így, a válaszadók nyolc százaléka csupán inflációtól elmaradó béremelést tervez, és mindössze 13 százalék tartja vagy emeli az alkalmazottak fizetésének reálértékét. A minimálbéremelés miatt a vállalkozások a minimálbéresek 4 százalékától válnának meg, ami 40 ezer munkahely megszűnését jelentheti.
OrientPress Hírügynökség