segely0A csúcs a 2011-es év volt: akkor 15.430 ember kért támogatást, ehhez képest a tavalyi év ennek a számnak a harmada.

A mintegy 5578 ügyben eljárt jogi segítségnyújtóknak tavaly 253 millió forintot fizetett ki a magyar állam. A 2004 áprilisa óta tartó működésük az állam 170 ezer ügyben, összesen 3,703 milliárd forintot utalt a munkájukért – tudta meg aNapi.huaz Igazságügyi Minisztériumtól.

A jogi segítségnyújtók – akiket a köznyelvben csak a nép ügyvédeinek neveznek – a szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek adnak jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet, peres és peren kívüli ügyekben egyaránt. A peren kívüli segítségnyújtás minden olyan vitás ügyben nyújtható, amiből később per lehetne.

Leggyakrabban kereseti kérelem megszerkesztéséhez kérnek segítséget, vagy válaszolni kell a végrehajtónak, a bíróságnak, amely hiánypótlást kért, valamint ha a fizetési meghagyást kérő formanyomtatást kell kitölteni.

A leggyakoribb pertípusok

Amikor már pereskedésig jutnak az emberek, akkor jellemzően a következő, családjogi ügyekben igénylik a támogatást:

  • házasság felbontása,

  • házassági vagyonközösség megosztása,

  • szülői felügyeleti jog gyakorlása,

  • kapcsolattartás,

  • gyermektartásdíjjal kapcsolatos perek,

  • apaság vélelmének megállapítása iránti per,

  • tartási szerződéssel kapcsolatos perek.

A támogatást nem lehet igénybe venni szerződés készítésére (kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei), ingatlan adásvételi szerződés készítésére, pénzintézeti kölcsön felvételével kapcsolatban, vámügyekben, magánszemély vállalkozási tevékenysége körében.

A portál szerint jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül alanyi jogon jogosult a támogatásra:

  • aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

  • akinek a közgyógyellátásra, vagy, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megállapították,

  • aki a családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,

  • az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személyek.

  • Szintén jogosult a támogatásra az a jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján rászoruló

  • akinél a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét,

  • egyedülálló személy esetében, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 százalékát,

  • kiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jövedelme nem haladja meg a 377 380 forintot.

 

Hirdetés