Zömében olyan nagyvárosok, amelyeknek akkorák a bevételei, hogy azokból a költségek fedezése után is bőven marad, így azt képesek fialtatni. Eközben ismét elkezdtek meredeken emelkedni az önkormányzati adósságok, ám a kormány képviselői és a szakértők is úgy vélik, a néhány éve bevezetett szigorú hitelfelvételi szabályok elegendő garanciát jelentenek.
Az önkormányzatok igazából 2016-ban vágtak bele állampapírok vásárlásába. Az időzítés nem véletlen, akkora mentek le a betéti kamatok olyan alacsony szintre – mindenekelőtt igazodva az annak az évnek a májusában 0,9 százalékra csökkentett jegybanki alapkamathoz –, hogy gyakorlatilag már szinte semmit sem fialtak, sőt a forrásadó és a tranzakciós illeték levonása után az elhelyezésükhöz képest még kevesebbet is érhettek a bankban elhelyezett összegek.
Míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2016 elején még 27 milliárd forint értékben birtokoltak állampapírt a helyhatóságok, addig alig négy hónappal később már 100 milliárddal több volt náluk, s 2017 januárját már közel 240 milliárdos portfolióval zárták. E tekintetben a csúcsot 2018 áprilisában érték el, amikor már közel 436 milliárddal finanszírozták az államot. Tavaly november végén pedig 329 milliárddal.
Hogy volt régen...?
