A MÖSZ vezetői sajtótájékoztatón reagáltak arra, hogy létrejött a megállapodás az Európai Unió és Magyarország között. A csomagban szerepelt az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvétel, a 15 százalékos globális minimumadó, a magyar helyreállítási program és a magyar EU-s pénzek felfüggesztése is.
Örülünk, hogy az EU és a kormány megállapodott – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, a MÖSZ társelnöke –, innentől kezdve a kormányzat felelőssége, hogy azokat a „mérföldköveket” meglépje, amelyeket az uniós intézmények támasztottak a források megérkezéséért. Azzal, hogy a kormány elfogadta az úgynevezett minimumadó-elképzelést, kimondta azt is, hogy marad az iparűzési adó – jegyezte meg. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásai megérkeznek Magyarországra, arra buzdítják a kormányt, éljen a lehetőséggel, hívja le a hitelkeretet is. Ezt pedig teljes egészében Magyarország energiarendszerének átalakítására kellene fordítani – mondta.
Karácsony Gergely szerint a MÖSZ abban érdekelt, hogy ezekből a forrásokból az önkormányzatok is részesüljenek, hiszen az orosz gázfüggés csökkentése és a zöld átalakulás az önkormányzati közművek átalakítása nélkül aligha fog sikerülni. Karácsony Gergely szerint a helyreállítási alap visszatérítendő részének ideális felosztása az lenne, ha a forrást harmadolnák: jutna a központi beruházásokra, a lakossági beruházások ösztönzésére, valamint az önkormányzati közszolgáltatások fejlesztésére.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke a tízezer lakos alatti települések nevében arról beszélt, hogy esetükben még nagyobb a bizonytalanság, és csak remélni tudják, hogy segítséget kapnak a kormánytól. Ezek az önkormányzatok „gyűjtik a rezsiszámlákat”, amelyeket nagyon sok esetben nem tudnak kifizetni, és a folyószámlahiteleiket szinte teljes egészében kihasználják.
Gémesi György (képünkön), a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) szintén üdvözölte, hogy megszületett a megállapodás. Mint mondta, az önkormányzati érdekérvényesítés nem volt túl sikeres 2022-ben, 2023 pedig a teljes bizonytalanság éve lesz. Ősszeségében a kormány és az önkormányzatok közötti tárgyalás érdemi egyeztetés nélkül ért véget idén. A helyi költségvetéseket „össze kellett rakni”, de mai napig sem tudni azt, hogy milyen pénzügyi feltételek közt milyen pénzügyi mozgásterük lesz.
A MÖSZ elnöke közölte, hogy tárgyalást kezdeményeznek az energiaügyi miniszterrel, mert azt szeretnék, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát egységes áron kaphassák meg a települések. Az energiaköltségek átlagosan négy-ötszörösére emelkedtek az önkormányzatok esetében – mondta –, mindenképpen tárgyalni kell, mert a megemelkedett energia- és élelmiszerárak többletét nem tudják kifizetni. Nagyon jó lenne – javasolta –, ha a szolidaritási adó egy részét az önkormányzatoknál hagynák, és azt energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnák.
Hogy volt régen...?
