Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.
pA hivatalos uniós pályázati oldal szerint összesen 6900 projekt nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban közel 1250 milliárd forintot, amelyek döntő része önkormányzatok, vagy önkormányzati cégek által megvalósított fejlesztést takar. Emellett rengeteg vidékfejlesztési, környezetvédelmi és energiahatékonysági pályázaton is indulhattak önkormányzatok, vagy cégeik, így sok ezres projekthalmazt jár körbe a cikkünk.
Az elmúlt hetekben mi is számos projektátadóról szóló hírt közöltünk, de bizonyára rengeteg olyan önkormányzati hatáskörben zajló projekt van, amelyet az elmúlt évek csúszásai miatt most (még) nem lehetett átadni. Szebeni Dávid – aki összesen hat évig önkormányzati városfejlesztési céget irányított ügyvezetőként – számos olyan témát azonosított, amely lényeges ok lehet az akár igen jelentős csúszások mögött is és sok esetben gyakorlati példákat is hozott. A legfontosabb csúszási oknak egyébként nem is a konkrét építkezés elhúzódását látja, hanem sokkal inkább az odáig elvezető utat, így például a pályázatok kiírásának és a döntéshozatalnak a lassúságát, illetve a dömpingszerű pályáztatásból adódó szerteágazó problémákat, valamint sok esetben a közműszolgáltatók lassú és nem fejlesztésbarát hozzáállását. Ki is jelentette, hogy meglátása szerint növekedésgátló tényezővé vált rövid és hosszú távon is egyes közmű szolgáltatók beruházási hozzáállása, a szervezeti bürokrácia, illetve a szervezetek részéről a fejlesztési alap képzésének hiánya. Az elégséges fejlesztési alap nélkül az infrastruktúrát nem lehet megújítani és a problémák egymásra halmozódnak.
Hogy volt régen...?
