A törvényes működés alapvető feltételeit biztosítja a számviteli szabályzatok megfelelő kialakítása, valamint a belső kontrollrendszer szabályszerű működtetése a gazdálkodó szervezeteknél – erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék számviteli szabályzatok szerepéről készített friss elemzése.
Az elemzés rámutat, hogy ezek hiánya, vagy nem megfelelő működtetése nagymértékben veszélyezteti a forrásokkal való célszerű, eredményes és szabályszerű gazdálkodást, kockázatot jelent a közpénzek rendeltetésellenes felhasználására, alapot adhat a pazarlásra, a visszaélésekre, mindez pedig korrupciós kockázatot hordozhat. Az ÁSZ elemzői rámutatnak: a törvények szerinti számviteli rend nélkül a vezetés nem kap naprakész, pontos információkat az általa vezetett szervezet működéséről és gazdálkodásáról. Ennek következtében nem megfelelő és nem megalapozott döntések születhetnek.
Az Állami Számvevőszék elemzése arra kereste a választ, hogy a közpénzt felhasználó szervezeteknél miért fontos és lényeges a számviteli szabályozások jogszabályi előírások szerinti kialakítása, működtetése, a számviteli rend megteremtése; miért kell a számviteli alapelveket betartania egy szervezetnek; miért fontos, hogy a számviteli szabályozások kialakítása tudatosan történjen egy szervezetnél. Emellett megvizsgálta azt is, hogy mindez miért fontos a szervezet első számú vezetője, fenntartója számára, illetve mit is jelent a társadalom, az állampolgárok szempontjából.
Az elemzésben bemutatott számviteli szabályozásokat a gazdálkodó szervezeteknek jogszabályi előírások szerint kötelező elkészíteni és alkalmazni. Hiányuk a szervezetek szabályos működését, valamint közpénzfelhasználásuk során az átláthatóság és elszámoltathatóság elveinek - Alaptörvényben megfogalmazott - érvényesülését akadályozzák. Az elemzésben összegzett valamennyi gazdálkodó esetében a számvevőszéki ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a számviteli szabályozások területén, emiatt nem szabályszerű kontrollkörnyezetben működtek és a feltárt szabálytalanságok hozzájárultak az integritás kontrollok hiányához, ezáltal a korrupciós kockázatok növekedéséhez.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak arra, hogy a számviteli szabályozottság, a kontrollkörnyezet kialakításának hiánya, valamint a belső kontrollrendszer nem kielégítő működése nem biztosítja a törvényes működés alapvető feltételeit, nagymértékben veszélyezteti a forrásokkal való célszerű, eredményes és szabályszerű gazdálkodást. A számviteli rend hiánya kockázatot jelent a közpénzek rendeltetésellenes felhasználására, alapot adhat a pazarlásra, a visszaélésekre. Mindez pedig integritási kockázatot hordoz. A törvények szerinti számviteli rend nélkül a vezetés nem megfelelő, nem naprakész, nem pontos információkat kap az általa vezetett szervezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatban, amelynek következtében nem megfelelő és nem megalapozott döntések születhetnek.
Az ÁSZ elemzői aláhúzzák, hogy a számviteli szabályok lefektetése nem a bürokrácia növelése céljából van, hanem ezek a szabályszerű működés és gazdálkodás alapfeltételei, ezért a vezetőknek tudatosan kell törekedniük a számviteli szabályozások jogszabályi előírások szerinti elkészítésére és folyamatos karbantartására, illetve a könyvvezetés során a számviteli alapelvek kötelező érvényesítésére. Az első számú vezetőknek és a fenntartóknak tudniuk kell, hogy a számviteli szabályozások hiánya számos kockázatot hordoz magában, amely hatással van a szervezet tevékenységéről készült beszámoló megbízhatóságára, ezáltal a szervezet elszámoltatható és átlátható működésére és gazdálkodására. A folyamatos kontroll során segítségükre van a belső ellenőrzés, hiszen a belső ellenőri munka feltárhatja a számviteli szabályozással kapcsolatos hiányosságokat, illetve ezek következményeit.
A szabályszerű számvitel az állampolgárok szempontjából is lényeges kérdés, hiszen ezek a szervezetek közpénzt használnak fel a működésük és gazdálkodásuk során. A számviteli szabályozások megléte teremti meg a szabályszerű működés és gazdálkodás feltételeit, ezzel a közpénzek törvényes és átlátható felhasználását. Amennyiben a számviteli nyilvántartások nem értékelhetők egy szervezetnél, ezáltal a beszámoló sem értékelhető, gazdálkodási és működési kockázat áll fenn a szervezetnél. A szabályszerű működés feltételeinek hiányában az éves tevékenységről készített beszámolók nem biztosítják a valós vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzet bemutatását, így a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás nem érvényesül. Ennek következtében a közpénzt felhasználó szervezetek működésre és gazdálkodásra vonatkozó, Alaptörvényben előírt átláthatóság és elszámoltathatóság elve sem biztosított - húzzák alá az Állami Számvevőszék elemzői-
(Pénzügyi Szemle)
Hogy volt régen...?
