A Ludovika története küzdelem annak megteremtéséért, hogy legyen önálló, felelős magyar közszolgálat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Ludovika Campus-projekt keretében felújított Ludovika Szárnyépület átadó ünnepségén.
Mindannak, ami az elmúlt időszakban az országban és Budapesten épült, legszebb szimbóluma a Ludovika Campus, „itt látszanak erényeink, hibáink nélkül” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Ludovika Szárnyépület ünnepélyes átadása alkalmából: „Szemünk láttára, lépésről lépésre, épületről épületre növekszik a Ludovika Campus.” A beruházás első öt éve alatt összesen 10 ezer embernek adott munkát, amellyel csaknem 70 ezer négyzetméternyi új épület jött létre. A Ludovika kapcsán indult városfejlesztés első ütemére nettó 34 milliárd forintot fordítottak, a mindenki előtt nyitott Orczy park 100 ezer négyzetméterrel bővült.
Ahogy halad előre az építkezés – folytatta a miniszter –, úgy formálódik az NKE, és úgy lesz képes egyre összetettebb, bonyolultabb feladatok ellátására a campus. Az egyetem közössége pedig egyre inkább kihasználhatja a kínálkozó lehetőségeket a tisztképzéstől kezdve egészen a diplomáciai akadémiáig. „Aki a múltat végképp el akarja törölni, az egyszerre akarja eltörölni az értékeket és a múlt tapasztalatait” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint ellenkezőleg: meg kell őrizni és használatba kell venni mindazt, amit a múltból megőrizni érdemes. A Ludovika pedig ennek a múltnak egy olyan hősi fejezete, amelyet mind szellemiségében, mind épített valóságában helyreállítani helyes és indokolt döntés volt.
A közszolgálati egyetem küldetésének azt jelölte meg, hogy Magyarország szolgálatára minden tekintetben alkalmas és felkészült fiatalokat bocsásson ki. Itt formálódik a magyar közszolgálat jövője – mondta, majd reményét fejezte ki, hogy amikor professzionális államigazgatásról, modern és szolgáltató államról beszélnek, akkor azokra támaszkodhat majd a magyar állam, akik az NKE-n szerzik meg diplomájukat. Nemzeti sorskérdés, hogy évfolyamról évfolyamra felépüljön az a közösség, amelynek tagjai a maguk idején hatékonyan képesek szolgálni a klasszikus európai értékekre, a kereszténységből kinövő kultúrára és szolidaritásra, valamint szubszidiaritásra épülő szabad és szuverén államot – zárta szavait Gulyás Gergely.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára beszédében úgy fogalmazott: „az elmúlt tíz év Budapest gyarapodásának és építésének ideje is volt”. Készen állunk a városépítő munka folytatására – jelentette ki, majd hozzátette: ha Tarlós Istvánhoz hasonlóan a mostani városvezetés is az együttműködést, a békés építkezést választja, Budapest sikerei folytatódnak. „Rajtunk nem múlik, valljuk: Budapest nem csatatér” – mondta Fürjes Balázs, hangsúlyozva, hogy a budapestiek érdeke a demokratikusan megválasztott nemzeti kormány és az ugyancsak demokratikusan megválasztott fővárosi városvezetés együttműködése, akár vitákkal tarkítva is.
A Ludovika 1944-től kezdődött hetven éve „a szétesettség és az enyészet ideje volt” – emlékeztetett a szónok. Az épületet és az intézményt, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát és az épületét a kommunisták „se lenyelni, se kiköpni nem tudták”. A 18. században létrejött történeti kert 2010-re megsemmisült, a park lepusztult, és zűrös hely lett. Hét évvel ezelőtt láttak neki a „rendrakásnak” és újjáépítésnek. A gondos tervezésnek és az építő munkának köszönhetően a Ludovika Campus több lett mint egyetem, egy városrész született újjá: 2018 tavaszára felépült Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb egyetemi campusa. Belső-Pest legnagyobb közparkját, az Orczy kertet megújították és kibővítették: „szebb, tágasabb, tisztább, zöldebb, levegősebb, rendezettebb, biztonságosabb, és jóval több sportolási és szabadidős lehetőséget kínáló hely lett”.
A most átadott szárnyépület eredeti homlokzatát megőrizték, a több mint nyolcezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben 21. századi irodák, szemináriumi termek, nyelvi laborok várják a hallgatókat, és a ludovikás hagyományokat őrizve két vívóterem is. Fürjes Balázs beszédében felelevenítette édesapja, Fürjes Sándor hadnagy, posztumusz dandártábornagy történetét is, aki 1944-ben a Ludovikán végzett az utolsó évfolyamon, és akit 1944. november 14-én a Ludovika épületében tartóztattak le a nyilasok.
Koltay András, az NKE rektora elmondta, hosszú idő után a szárnyépület végre visszakapja azt a funkciót, amelynek betöltésére épült, azaz újra egyetemi épület lesz. A felújításról szólva úgy fogalmazott: „ami történt, az végeredményben nem más, mint a történelem viharkárainak helyreállítása”. A Ludovika katonai akadémia főépülete 1936-ra készült el – emlékeztette közönségét –, és az akadémia a hazai katonai képzés legmagasabb fokú intézménye volt. Az átadott épületben 92 iroda, 8 tanterem, 3 nyelvi labor és számítógépterem is helyet kapott.
Hogy volt régen...?
