Öt kistelepülésen valósulnak meg olyan természetes vízmegtartásra épülő programok, amelyek Belügyminisztérium és a WWF Magyarország támogatásával segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz – tájékoztatta a két szervezet az MTI-t.
„Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE-MICACC projektben Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek vesznek részt – írta közös közleményben a Belügyminisztérium és a WWF Magyarország civil szervezet. A projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben. Emlékeztettek arra, hogy az aszályok, árvizek, hőhullámok, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak.
Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent gondot, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek száradása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.
A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, éppen ezért lehetnek a modellmegoldások jó példák más településeknek. A prototípusok idén június végére készültek el. Közös bennük, hogy kisléptékű, kisköltségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet csinálnak az értékes víznek: vagyis – mint fogalmaztak – az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban. Közös vonás, hogy a víz tározásához a természetadta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizes élőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilágnak.
A vízzel jól ellátott táj az embereknek és a mezőgazdaságnak is kedvező – így a közlemény –, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul „egyedi és izgalmas tájelemmel”, illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.
A 2021-ig tartó projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Hogy volt régen...?
