Országszerte 7500 köztisztviselő vesz részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett csütörtöki sztrájkban – közölte az érdekképviselet elnöke, a főváros XV. kerületének önkormányzatánál elindítva a munkabeszüntetést.
Az MTI tudósítása szerint Boros Péterné szakszervezeti elnök kiemelte: egy társadalom működésének fontos eleme, ha az ország hajtóerejét jelentő dolgozók élnek demokratikus jogaikkal. Hozzátette: fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: az elmúlt időszakban állami forrásból nem, csak a gazdagabb, vagyis nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok által a szolidaritási alapba befizetett források nyomán emelkedhetett a köztisztviselők jövedelme. „Mára eljutottunk oda, hogy az önkormányzatok egymást finanszírozzák” – figyelmeztetett Boros Péterné, hozzáfűzve: ezen a helyzeten csak a munkavállalók szervezett fellépése, vagyis a szakszervezeti összefogás változtathat.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az értekezleten azt hangsúlyozta, hogy össze kell fogniuk a közszférában és a versenyszférában működő szakszervezeteknek, mert ha nem így tesznek, „leszalámizzák” a munkavállalókat. Úgy vélte, hogy Nyugat-Európában a szakszervezeti küzdelem, az érdekkonfliktusok felvállalása vezetett a jóléthez. Nincs az a jóságos tulajdonos vagy kormány, amelyik magától pluszjogokat biztosít a munkavállalóknak – fogalmazott. Mint mondta, a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek Magyarországon is elegük lett a folyamatos hátrálásból, mára elmentek a falig, és ennek nyomán bontakoztak ki az elmúlt időszakban az utcai megmozdulások és a munkahelyi sztrájkok. Továbbá megjelent egy új eszköz, a szolidaritási sztrájk is, ami új szakaszt jelent a munkavállalói jogok érvényesítéséért folyó közdelemben.
A csütörtökre meghirdetett sztrájk egy kudarcba fulladt ellenzéki politikai akció volt – így reagált a kormányszóvivő, Hollik István a köztisztviselői sztrájkra. Azt mondta, hogy a kormány nem enged abból az álláspontjából, miszerint mindenkinek joga van tiltakozni, de csak a törvények betartásával – tudósított a HírTV. „Ma már egyértelműen kimondhatóm hogy ez a sztrájk teljes kudarc, ez egy ellenzéki akció volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy sehol máshol nem sztrájkoltak, csak az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál. Ez azt jelenti hogy az ellenzéki polgármester utasításba adta a munkavállalóinak, hogy sztrájkolniuk kell, de ez teljes kudarcba fulladt” – mondta a kormányszóvivő.
Május 1-jére haragos felvonulást szervez az MKKSZ jelentette be a fővárosi Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón a szakszervezet elnöke csütörtök délután. Közölte: a legtöbben az önkormányzati dolgozók közül sztrájkoltak, kevesebben csatlakoztak a központi közigazgatásban dolgozók közül. Mint mondta, az önkormányzati dolgozók hatodik alkalommal sztrájkolnak a megbecsülésért, méltóbb megélhetésért. Bár 11 év után a kormányzat most 17 ezer munkavállalónak biztosít átlagosan 20 százalékos béremelést, ebben az időszakban a reálkereset-veszteség 50 százalékos volt, így a szakszervezet szeretné elérni, hogy a béremelés mértéke ezt a veszteséget egyenlítse ki. Emlékeztetett arra, hogy Európa legnehezebben teljesíthető sztrájktörvénye a magyar, mert csak ott lehet sztrájkot tartani, ahol van szakszervezet, és ahol előzetesen a munkavállalók fele csatlakozott a sztrájkhoz.
Visszafogta a sztrájkvállalást a közelgő önkormányzati választás politikai súlya is - tette hozzá Boros Péterné, aki szerint a kormányzati igazgatásban dolgozók vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Jelezte: a felsővezetők bére jelentősen nőtt, ezért követelik, hogy a megyei és járási kormánytisztviselőknél is folytatódjon a béremelés, mert jelenleg a több munkáért kevesebb fizetés elve valósul meg, ami elfogadhatatlan.
Sérelmezte, hogy a Miniszterelnökség nem tárgyalt a szakszervezettel, a szakszervezet nem plakátolhatott a hivatalokban, az informatikai rendszerben letiltották a szakszervezete üzeneteit, ezért követelik a szakszervezeti jogok tiszteletben tartását. A sztrájkkal a munkavállalók és a munkabeszüntetéssel szolidáris dolgozók kifejezték akaratukat, hogy támogatják a szakszervezet 12 pontos sztrájkkövetelését, a szakszervezetnek pedig ezek után az a dolga, hogy „a teljesítésig vigyék ezt az akaratot” – jelentette ki. Ezért felhívta a munkavállalókat, mutassák meg május 1-jén, hogy ők az ország hajtóereje. Ezért szervez az MKKSZ „haragos felvonulást”, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: a PDSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely szolidaritási sztrájkot hirdetett csütörtökre. Mint mondta, 60 tankerületből négyben sikerült megkötni a megállapodást az elégséges szolgáltatásról, a munkáltató azonban reggel ellehetetlenítette a sztrájkot, ez pedig elfogadhatatlan jogsértés.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a versenyszféra munkavállalói nevében szolidaritásáról biztosította a közszolgálati dolgozókat, mint mondta, jelenleg a kormány a legrosszabb munkáltató. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy négy tankerületben megakadályozták a pedagógusok szolidaritási sztrájkját, és úgy vélte, ez munkavállalói alapjogokat sért. A sztrájk joga nemzetközi egyezményben biztosított alapjog.
Felszólalt a sajtótájékoztatón a 40 tagszervezetet összefogó Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) főtitkára, Klaus Heeger is, aki az 5 millió munkavállalójuk nevében szolidaritásáról biztosította a sztrájkolókat. Mint mondta, a közszolgálati dolgozók az egész társadalom, a közjó érdekében dolgoznak. Jelezte, hogy testületük jövő heti ülésén határozatot fogadnak el a magyarországi helyzet kapcsán, ebben támogatják az MKKSZ követeléseit.
Hogy volt régen...?
