Erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító kontroll kiépítettsége a magyar közszférában, ugyanakkor az ajándékok elfogadásán, a kockázatelemzésen és az automatizált rendszerek bevezetésén még javítani lehet – állapította meg elemzésében az Állami Számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MTI-hez juttatta el az elemzés kivonatát. Ebben emlékeztettek arra: az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi a hazai közintézmények korrupció elleni védettségét mérő integritásfelmérést, amelyhez évről évre egyre több intézmény csatlakozott, 2019-ben minden korábbinál több, 4002 közintézmény vett részt benne.
A 2019-es elemzés szerint szinte minden területen erősödött a korrupció elleni védettséget biztosító kontroll kiépítettsége, a tapasztalatok szerint azokban az intézményekben, ahol jobban ki vannak téve a korrupciónak, jobban kiépítették a kockázatok mérséklését szolgáló ellenőrzést. Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a helyi önkormányzatok, a kulturális intézmények és a tudományos kutatás, fejlesztés területén működő intézmények korrupció elleni védettsége erősödött.
A korábbi évekhez hasonlóan az ÁSZ elemzői ismét azt állapították meg, hogy a közszolgáltatás nyújtása, a túlkereslet, valamint a méltányosság gyakorlása jelent kiemelkedő kockázatot. Az ÁSZ több esetben tapasztalta a kontroll teljes kiépítését: ilyen többek között a szerződések teljesítésének kifizetése előtti ellenőrzés, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának kontrollja, a belső ellenőrzés, illetve a bejelentők vagy panaszosok tájékoztatása a megtett intézkedésekről.
A felmérés szerint bár kockázatelemzést az intézmények 70 százaléka végzett, rendszeres korrupciós kockázatelemzésről csupán minden ötödik intézmény gondoskodott 2019-ben. A válaszadók csaknem harmada egyáltalán nem végez kockázatelemzést, vagy elmulasztja a kapott eredmények kiértékelését.
Az ÁSZ szerint kiemelten fontos korrupció elleni védelmet biztosító kontrolleszköz az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása. A közintézmények többségének (69 százalék) van ugyan az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozása, de csak 59 százalékuk írta elő az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget. Továbbra is alacsony (37 százalék) az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzattal rendelkező, valamint az integritás tanácsadót alkalmazó intézmények (9 százalék) aránya. Az ÁSZ felmérése szerint ritkán alkalmazott, egyébként rendkívül hatékony kontrolleszköz az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek alkalmazása.
Az ÁSZ az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy az integritásfelmérés elérte alapvető célját, az integritásszemlélet elterjesztését, de – tették hozzá – törekedni kell arra, hogy az integritáskontrol kiépítettsége megfelelő és fenntartható legyen. Az ÁSZ mostantól az integritáskontrollok monitoringalapú ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, és széles körű tanácsadó tevékenységével, illetve folyamatosan bővülő öntesztrendszerével támogatja a közszféra szervezeteinek integritásközpontú működését.
Az ÁSZ egy másik elemzést is készített, ebben ötven, nem állami intézményfenntartó – idősotthon, szociális intézmény – ellenőrzési tapasztalatait összegezve azt állapította meg, hogy szigorú fellépés kell a nem átlátható szervezetekkel szemben. A 2017-2019 közötti időszakban végzett ellenőrzés tapasztalatait összegezve arra jutott, hogy az ellenőrzöttek csaknem háromnegyede nem tudta igazolni a nekik juttatott közpénzek rendeltetésszerű felhasználását, mert nem vezettek a jogszabályok által előírt elkülönített nyilvántartást a kapott költségvetési támogatás felhasználásáról.
A vizsgált 50 nem állami humánszolgáltató közül 11 szervezet nem készített éves beszámolót, további 8 szervezet beszámolója pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezáltal nem biztosították a közpénzek felhasználásánál az elszámoltathatóságot, és nem tartották be az átláthatóság elvét. Az ellenőrzött fenntartók csaknem felénél az elszámoltathatóság, átláthatóság alapvető feltételeinek kialakítása sem történt meg. A fenntartói csoportokat összehasonlítva arra a következtetésre jutottak az elemzők, hogy az egyházi fenntartók szabályszerűbben jártak el a kapott költségvetési támogatás felhasználásánál, és nagyobb hangsúlyt fektettek az intézményeik tevékenységének ellenőrzésére is.
Az ÁSZ szerint elemzése felveti azt a kérdést is, hogy ha a fenntartók ilyen jelentős részénél nem volt biztosított az átláthatóság és elszámoltathatóság, akkor a fenntartók tudtak-e megfelelő színvonalú szakmai munkát végezni, nem sérültek-e az ellátottak, gondozottak érdekei. A számvevőszék szerint a közpénzekkel nem átláthatóan gazdálkodó szervezetekkel szemben szigorú fellépésre van szükség. A külső ellenőrzések hatékonyságának erősítésével, hatásos szankciók alkalmazásával kell elérni, hogy a nem állami fenntartóknál javuljon a közpénzekkel gazdálkodás, és védettek legyenek a korrupcióval szemben.
Hogy volt régen...?
