Majdnem minden magyar települési önkormányzat élt a helyi adók alkalmazásának lehetőségével 2018-19-ben, az azokból származó bevételek az önkormányzatok költségvetési bevételeinek mintegy egyharmadát tették ki.
Az Állami Számvevőszék elemzői rámutatnak, hogy 2018-2019-ben – tehát a Covid-19 világjárvány okozta válságot megelőzően – az önkormányzatok helyi adóbevételei az infláció mértékét jelentősen meghaladóan, 8-9 százalékot növekedtek, a helyi iparűzési adóbevétel pedig még ennél is nagyobb mértékben, több mint 10 százalékot emelkedett. Az ÁSZ elemzői bemutatják a helyi adók önkormányzati gazdálkodásban betöltött szerepét, a helyi adóztatás főbb jellemzőit, megalapozva ezzel az ÁSZ közeljövőben induló, az önkormányzatok helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységére vonatkozó ellenőrzését.
A helyi önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások folyamatos biztosítása, ehhez pedig fontos, hogy fenntartható költségvetéssel rendelkezzenek. A feladatok ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodásának megteremtését, amelynek egyik eszköze a helyi adók rendszere. Az ÁSZ elemzői leszögezik, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában – mind társadalompolitikai jelentősége, mind volumene miatt – összességében fontos szerepet tölt be a helyi adóztatás. A költségvetési bevételek mintegy egyharmadát a helyi adókból származó bevételek tették ki 2019-ben, ez a közel 1000 milliárd Ft ugyanakkor kiadás formájában megjelent a vállalkozások, háztartások költségvetésében. Az önkormányzatok számára a helyi adók bevezetése egy lehetőség, amelyről a törvény keretein belül szuverén módon dönthetnek. A helyi adókról szóló törvény ugyanakkor azt is megköveteli, hogy a helyi adók bevezetése során egyaránt meg kell felelni a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének. Vagyis a helyi adóztatásnak nem lehet célja a jogszabály alapján beszedhető adóbevételek maximalizálása, és a helyi adók nem jelenthetnek túl nagy terhet a lakosság számára – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.
A helyi adók alkalmazásának lehetőségével a települési önkormányzatok több mint 99 százaléka élt 2019-ben – mutatják be az ÁSZ szakértői. Szinte minden önkormányzat kivetette a helyi iparűzési adót, emellett a nagyobb önkormányzatok jellemzően a vagyoni típusú adókat vezették be (építményadó, telekadó), a kisebb önkormányzatok pedig a magánszemély kommunális adóját. Idegenforgalmi adót jellemzően a turisztikailag jelentősebb településeken, kerületekben kellett fizetni. A vagyoni típusú adók esetében az önkormányzatok nem alkalmazták a törvény alapján kivethető adómaximumot, az iparűzési adó esetében is az önkormányzatoknak csak a fele vetette ki a törvényben rögzített felső adómértéket – világít rá az elemzés.
A helyi adóbevételeken belül a legnagyobb súlyt a helyi iparűzési adó képviselte, közel 80 százalékos aránnyal. Az összes iparűzési adóbevétel 90 százaléka az önkormányzatok mindössze 8,5 százalékától származott – mutatnak rá az ÁSZ szakértői. A települések nagy részénél, jellemzően a kisebb városok, községek költségvetésében nem voltak meghatározóak a helyi adóbevételek, egy részüknél azonban kiugróan magas – 50-60, de akár 80 százalék felett – volt a helyi adók, ezen belüli is meghatározóan a helyi iparűzési adó aránya a költségvetési bevételeken belül. Mindez kockázatot hordozhat a stabil költségvetés szempontjából – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Ez különösen akkor igaz, ha a működési kiadások nagy részét helyi adóbevételekből finanszírozza az önkormányzat, illetve ha egy nagyobb adózótól származik az adóbevétel jelentős része. A helyi adóbevételek az infláció mértéket jelentősen meghaladóan, 8-9 százalékot növekedtek 2018-2019 között, a helyi iparűzési adóbevétel pedig még ennél is nagyobb mértékben, több, mint 10 százalékot emelkedett – összegzi az ÁSZ elemzése. A vállalkozások 2,5-szer több helyi iparűzési adót fizettek be 2019-ben, mint társasági adót.
A Covid–19 világjárvány a helyi önkormányzatok adóbevételeire is hatással van – mutatnak rá az ÁSZ elemzői. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében több, az önkormányzatok adóbevételét érintő jogszabály is módosult, amelyek elsősorban az adófizetők védelmét és a vállalkozások fennmaradását célozták, hiszen hosszútávon minden érintettnek az az érdeke, hogy a vállalkozások fennmaradjanak és a lakosság fizetőképessége biztosított legyen – mutatnak rá az ÁSZ szakértői.
Az elemzéshez kapcsolódik, hogy a Pénzügyi Szemle Online – az ÁSZ által szerkesztett tudományos portál – 2020 augusztusában három részes cikksorozatot közölt a helyi önkormányzatok iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységéről. 1. rész, 2. rész, 3. rész.
Az elemzést ide kattintva » lehet elolvasni.
Hogy volt régen...?
