Bár lényeges változások a 2020. évre vonatkozóan eddig nem történtek a cafeteriában szokásos juttatásokkal összefüggő adójogszabályok tekintetében, kisebb-nagyobb eltérések az elmúlt évhez képest megfigyelhetőek.
Ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felméréséből, melyet a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készítettek el. A kutatásban 354 cég és intézmény vett részt, a válaszadók közel fele valamilyen szolgáltatási tevékenységet végez és valamivel több, mint egynegyedük az ipar területén működik.
A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár tájékoztatása szerint a válaszadók nagy többsége (79%) a versenyszférában, a 16 százaléka a közszférában és a maradék 5 százaléka pedig a non-profit szférában tevékenykedik. A mostani vizsgálatban résztvevők 71%-a hazai tulajdonú, 23 százaéka külföldi tulajdonú, míg 6 százaléka vegyes tulajdonban lévő szervezet volt, valamint elmondható, hogy a dolgozói létszámot és árbevételt tekintve a válaszadók közel egynegyede a nagyvállalati kategóriába sorolható. A felmérésben résztvevők telephelyeinek 25 százaléka a Közép-magyarországi régióban, 37 százaléka a dunántúli térségben, 26 százaléka pedig az Alföldön működik. A válaszadók telephelyeinek további 12 százaléka az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Egyes válaszadók több régióban is rendelkeznek telephellyel.
Dr. Kovács Ildikó Éva egyetemi adjunktus fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy "A felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a korábban is megfigyelt tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkező szervezetek túlnyomó többségében, 91%-ában vannak valamilyen fixen nyújtott és/vagy cafeteria juttatások. A 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásoknál jóval kisebb ez az arány, mindössze 49%". Hasonlóan, "A cafeteria rendszerben működő jutattásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek megoszlása is változó. A 10 fő alatti vállalkozásoknak mindössze 24 százalka biztosít cafeteria rendszeren belüli juttatásokat. A 10 fő fölötti szervezetek között a cafeteriat biztosító szervezetek aránya a létszám növekedésével párhuzamosan egyre magasabb, az 1000 főnél is többet foglalkoztató vállalatoknak és intézményeknek már 77 százaléka biztosít valamilyen fajta cafeteria alapú juttatásokat".
Dr. Beke Jenő egyetemi docens, adószakértő szerint - "A munkáltatói közteher (szociális hozzájárulási adó) évenkénti 2 százalékos csökkenése kedvező hatást fejt ki a cafeteria juttatások gyakorlatára, mindazonáltal megállapítható azonban az is, hogy lényegében az utóbbi években az adómentes ösztönzési elemek választéka nem változott, azaz maradt a 2017 utáni jelentősen lecsökkentett változatban. A vállalkozások elsősorban a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatások folyósítását. Így azok ugynevezett ösztönzési funkciója fokozatosan mérséklődött".
A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest több ponton is változott: a Széchényi pihenőkártya elemi az élre kerültek, leszorítva onnan a céges autó használatot és a céges rendezvényeket is. Körülbelül a válaszadók fele használja az alábbi toplista elemeit.
- 1. Széchényi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
- 2. Mobiltelefonhasználat
- 3. Széchényi Pihenőkártya szabadidő alszámla
- 4. Széchényi Pihenőkártya szálláshely alszámla
- 5. Munkabér előleg
A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabály változás hatása. A válaszadók 80 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a SZÉP Kártya juttatást. Míg tavaly a bérként adózó pénz kifizetés - mint választható elem - követi a SZÉP Kártya juttatást, addig idén ez már csak a 7. helyre került. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás is leszorult az élről a 9-10. helyre, és a cafeteria választékként ezeket kínálók aránya is jelentősen csökkent.
- 1. Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
- 2. Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
- 3. Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla
- 4. Bölcsőde térítése
- 5. Óvoda térítése
- 6. Kulturális szolgáltatásra szóló belépő
- 7. Pénzjuttatás
"A válaszadóknál idén is magasabb volt azok aránya, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria keretet. Míg tavalyelőtt 2 százaék nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7 százaléka, 2020-ra 6 százalék nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Az átlagos bruttó juttatási keret 2020-ban a tavalyi értéknél alig alacsonyabb, 371.000 forintra tehető. A változás főként annak tudható be, hogy néhány munkáltató átstrukturálta az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját." - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint - "A cafeteria index átlagos értéke az elmúlt évhez képest minimális értékkel csökkent. Ha azonban részleteiben vizsgáljuk, alapos fókusz eltolódást tapasztalunk a munkáltatói preferenciáknál.
Jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ezért önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Átgondolást igényel, hogy évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése, miközben a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. Emellett egyre hangsúlyosabb a munkáltatói preferenciák vizsgálata.
2020-ra jelentősen nőtt azok aránya, akik szerint a juttatásokra fordított többletmunka egyenértékű, vagy nagyobb hozzáadott értéket nyújt a dolgozói elégedettség növelésében, a HR szakterület elismertségének javításában, mint amennyi a befektetett túlmunka.
(Pénzcentrum.hu)
Hogy volt régen...?
