A kormány benyújtotta az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek pénteken. Közigazgatási, polgári és büntetőperek esetén is lehet majd pénzbeli igényt érvényesíteni.
Az igazságügyi miniszter javaslatának lényege, hogy ha a bírósági eljárás időtartama meghaladja az ésszerű határidőt, azaz a polgári per 5 évnél, a közigazgatási, illetve a büntetőper pedig 3 évnél tovább tart, akkor – bizonyos kivételekkel – a peres fél, illetve vádlott pénzbeli igényt érvényesíthet vagyoni elégtételként, melynek mértékét kormányrendelet fogja majd meghatározni. A közigazgatási per időtartamába nem számít bele a bírósági szakaszt megelőző hatósági eljárás, büntetőpernél pedig a vádemelést megelőző – nyomozati, vádemelési – szakasz.
A törvény az érintettnek lehetőséget ígér arra, hogy az alapügyben első fokon eljárt bíróság elnökéhez fordulva az igazságügyi miniszternél egyezségkötési eljárást kérelmezzen. Az eljárás résztvevőit szigorú határidők kötik. A miniszter mérlegelés nélkül, a majdani kormányrendelet objektív szempontjai alapján jár el. Amennyiben elutasítja a kérelmet, ez ellen bírósághoz lehet majd fordulni. (Ilyen ügyekben a Debreceni Törvényszék lesz illetékes, kivéve, ha az alapügyben a Debreceni Törvényszék, vagy a Debreceni Ítélőtábla járt el, mert akkor a Kecskeméti Törvényszékhez kerül az ügy.)
A törvényjavaslatban szabályozott, 2019. július 1-jétől élő vagyoni elégtétel mellett továbbra is lesz lehetőség a bíróságokon kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igény érvényesítésére is a perek elhúzódása miatt.
Az előterjesztés indoklása kitér arra, hogy a bírósági eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme olyan feltétlen helytállási kötelezettséget teremt, amely alól nem lehet mentesülni a polgári törvénykönyv kártérítésre irányadó szabályai szerint. A javaslat részletszabályai rögzítik, hogy a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesíthetőségének egyik feltétele az alapeljárást befejező határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása. Nem jár vagyoni elégtétel többek között, ha a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már az eljárás teljes időtartamára vonatkozóan igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, továbbá ha a bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként figyelembe vette a büntetőeljárás elhúzódását és ez az ítélet indokolásából kitűnik, vagy ha a vádlott elrejtőzött.
A törvényjavaslat célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának ösztönzése. A strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményének megerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését, továbbá ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
Az indoklás kitér arra, hogy a strasbourgi bíróság sokszor elmarasztalta a magyar államot azért, mert a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására. E miatt 1992 novembere és 2018 májusa között összesen több mint 1 milliárd 868 millió forint kártérítést fizetett ki a magyar állam. Az úgynevezett Gazsó kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság felhívta Magyarországot a strukturális hiányosságok orvoslására. A közelmúltban életbe lépett új polgári, közigazgatási és büntető perrendtartási kódexek már rendszerszinten kívánják elejét venni az eljárások elhúzódásának.
Hogy volt régen...?
