Aki használ sütőpapírt, mikrós popcornt eszik, impregnálja a sportcuccait, vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az úgynevezett örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak. Március 22-ét, a Víz Világnapját idén az osztrák Der Standarddal együttműködésben a Dunának szenteljük.
Kietlen környék Bécs külvárosában, januári mínuszok, metsző szél, két osztrák és egy magyar újságíró. A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) laboratóriumába tartunk, ahol Ernis Saracevic kémcsövek és vízminták között fogad bennünket. Fehér köpenyben vezet végig minket a laboratóriumi szobákon, ahol a csapata leeresztett redőnyök mögött, neoncsövek fényénél vizsgálja a PFA-anyagok jelenlétét vízmintákban.
Hogy volt régen...?
