Az európai trendeknek megfelelően Magyarországon is egyre súlyosabb a koronavírus-járvány második hulláma; a napi fertőzési és halálozási adatok rekordokat döntenek, a pozitív tesztek 15 százalék körüli aránya pedig arról árulkodik, hogy nem sikerül ellenőrzés alatt tartani a járvány terjedését (a WHO ajánlása szerint akkor lehet kontrollált járványról beszélni, ha az elvégzett teszteknek kevesebb, mint 5 százaléka pozitív).
Ezért sok szakértő valószínűsíti azt, hogy hamarosan újabb szigorítások jönnek a járvány elleni védekezésben, a találgatások és javaslatok között pedig rendre elsők között szerepel az iskolák bezárása – akár már olyan formában, hogy a november 2-ig tartó őszi szünet után a gyerekeknek már vissza sem kellene térnie az osztálytermekbe.
A magyar kormány azonban többször nyilvánvalóvá tette, hogy minden korlátozó intézkedést igyekeznek elkerülni, és Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkárának szerdai bejelentése valószínűsíti, hogy egyelőre az online oktatásra való átálláson sem gondolkoznak. Az államtitkár szerint ugyanis az Emmi arra kérte az oktatási intézményeket, hogy a hétvégékkel együtt 10 napos őszi szünet alatt végezzenek nagytakarítást, 59 intézményben pedig a honvédséget is bevetve fertőtlenítést végeznek – ezek olyan iskolák, ahol korábban többször is felbukkant a Covid-19.
A 444.hu szerdai összesítéseÂÂ szerint időközben a kelet-közép-európai régió több országában is elrendelték az iskolák bezárását és az online oktatási rendre való átállást:
-
Az egymillió főre vetített új fertőzöttek terén és népességarányos halálozásban is az EU-ban messze legrosszabbul teljesítő Csehországban hetekkel ezelőtt elrendelték, hogy az alsó tagozatosokon kívül az összes tanuló maradjon otthon, szerdán pedig a kormány úgy döntött, hogy az általános iskolák alsós osztályaiba járó diákoknak sem kell november 2-án visszatérniük az iskolapadokba.
- A Magyarországnál a halálozásokban valamivel jobban, napi fertőzésekben valamivel rosszabbul álló Szlovákiában is már október első felében döntöttek a középiskolák bezárásáról, október 26-tól kezdve pedig egy hónapra az összes iskolát bezárták. Sőt, a kormány a halottak napján szokásos zsúfoltságtól aggódva még a temetőlátogatást is megtiltotta.
-
A hazánkéhoz hasonló helyzetben lévő Romániában egy „vörös forgatókönyv” nevű automatizmust fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha egy régióban az utóbbi két hétben regisztrált új fertőzöttek száma meghaladta a lakosság három ezreléket. Ez Romániában jelenleg Bukarestre és három erdélyi megyére, Fehérre, Hargitára és Kolozsra igaz, így ott be is zárták az oktatási intézményeket. Ha Magyarországon ezt a mércét alkalmaznák, akkor a relatíve alacsony tesztszámok ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád és Veszprém megye is átlépi a 3 ezreléket, Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye pedig nagyok közel van ehhez az arányhoz.
-
A Magyarországnál kedvezőbb mutatókkal rendelkező Bulgáriában az oktatási minisztérium a legfertőzöttebb települések iskolaigazgatóinak adta meg a jogot, hogy döntsenek a kérdésben; a leginkább fertőzött régióban, Szófiában már több iskola is úgy döntött, hogy átáll a digitális oktatásra. A minisztérium annyit javasolt, hogy először a középiskolák álljanak át az online oktatásra, a szakértők pedig azt, hogy a kisiskolásoknál csak akkor vezessék be a digitális oktatást, ha nem maradt más választás.
-
A Magyarországnál halálozások tekintetében kicsivel jobban, a napi új esetek terén rosszabbul álló – a tesztelésben nagyon lemaradt – Lengyelországban az általános iskolák felső tagozatain és a középiskolákban már elrendelték a távoktatást.
És ha már nemzetközi összevetésről van szó, akkor érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió nyugati tagállamai Magyarországhoz hasonlóan ódzkodnak az iskolabezárásoktól, ezt még a nagyon rossz helyzetben lévő Belgiumban is csak a vallon tartományokban lépték meg, a flamand régió egyelőre nem hozott ilyen döntést – csak az őszi szünetet hosszabbították meg.
(Telex.hu)
Hogy volt régen...?
