Ötvenegy központi költségvetési intézmény teljesítményellenőrzéséről készített összegző elemzést az Állami Számvevőszék, és arra a következtésre jutott, hogy az érintett intézmények nem tettek lépéseket a gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátás követelményeinek kialakítására.
A teljesítménykritériumok hiánya a közpénzek és a közvagyon pazarló, rendeltetésellenes felhasználásához vezethet, a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozó előírásokat a közintézményeknek be kell tartaniuk - hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a legfőbb ellenőrző szervezet budapesti, múlt heti sajtótájékoztatóján. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljesítménykritériumok hiánya esetén az érintett intézményeknek a költségvetési támogatások felfüggesztésével is számolniuk kell.
Az ÁSZ összegző elemzésében szereplő 51 központi költségvetési intézmény teljesítményértékelésének az a tanulsága, hogy a hatékony, jól szervezett és korszerű állam nemcsak a jobb gazdasági eredmények és így a magasabb színvonalú jóléti szolgáltatások miatt fontos, a közintézmények versenyképessége nagymértékben javítja az ország pénzügyi válságokkal szembeni védekezőképességét is. Ahhoz, hogy a közszféra intézményei más gazdasági szektoroknak és a nemzetközi trendeknek megfelelő, vagy annál magasabb szintű fejlődést érjenek el, sok más tényező mellett alapvetően két fő területre kell koncentrálniuk, a digitalizációra, illetve a gazdálkodás hatékonyságára – emelte ki az ÁSZ elnöke. A digitalizációnak való megfelelés a versenyképességet erősíti, ez azon múlik, hogy egy ország mennyire képes élni a digitális technológia lehetőségeivel. Magyarországnak a digitális közszolgáltatások terén erőltetett léptekkel kell ledolgoznia a lemaradását.
A másik nagyon fontos tényező a közszféra intézményeinek hatékonysága – folytatta az elnök. A közpénzekből finanszírozott intézményeknek önállóan és felelősen kell gazdálkodniuk a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az állami intézmények vezetői számára törvényi előírás a teljesítménycélok meghatározása és betartása, ezek közül talán a legkézenfekvőbb, hogy egyetlen költségvetési szerv sem költhet többet, mint amennyi központi forrás a rendelkezésére áll.
Az ÁSZ 2015-2017-ben jelentette meg azokat a jelentéseket a központi alrendszer egyes intézményeiről, amelyek során a pénzügyi és vagyongazdálkodás szabályszerűségének vizsgálata mellett az intézmények teljesítmény-ellenőrzését is elvégezte a számvevőszék – vette át a szót Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára. Hangsúlyozta: az elemzés hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom részéről egyértelmű elvárás legyen az, hogy a közpénzekkel és a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetőinek nemcsak a törvényességre, hanem a gazdálkodásban az eredményesség és a célszerűség elveinek betartására is törekedniük kell. Ennek hiányában a költségvetési szerveknek a közpénz megvonásával is számolniuk kell, az ÁSZ törvényben meghatározott lehetősége a pazarló közpénzfelhasználás megakadályozása, az érintett szervezet költségvetési támogatásainak felfüggesztése.
Pető Krisztina, az ÁSZ felügyeleti vezetője szavai szerint az 51 ellenőrzött szervezet döntő hányada nem készült fel gazdálkodásában a hatékonysági és gazdaságossági követelmények érvényesítésére. A világos előírásokat rögzítő jogszabályok ellenére a költségvetési szervek döntő hányada nem tett lépéseket a gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátás követelményeinek kialakítására. A 2013-as költségvetési beszámolók szerint ezek a központi intézmények 430 milliárd forint költségvetési kiadást teljesítettek, 5850 milliárd forint vagyont kezeltek, és 43 ezer foglalkoztatottal rendelkeztek. Az 51 költségvetési szervezetből mindösszesen 11 volt olyan, amely a gazdálkodás néhány részterületére alakított ki követelményeket, viszont a 11 szervezetből néhány vezető nem vitte végig következetesen a folyamatot, nem tűzött ki szervezeti célokat, nem alakított ki a célok elérését mérő mutatószámokat.
Az ÁSZ szerint a költségvetési szervek vezetői a jogszabályi előírások ellenére sem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható pénzügyi és vagyongazdálkodás feltételrendszerét, ez jelentős kockázatot hordozott a gazdálkodás egészére nézve. Az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy sem az irányító szervek, sem a függetlenített belső ellenőrzésük nem végezte el a jogszabályban megfogalmazott ellenőrzéseket - mutatott rá a felügyeleti vezető. „Szilárd meggyőződésem – zárta a tájékoztatást Domokos László –, hogy minden közpénzből finanszírozott szervezettel szemben elvárás a közpénzek eredményes és hatékony felhasználása, a hatékonyságot növelő kritériumok előírása és érvényesülése hozzájárul az adott szervezet teljesítménynöveléséhez.”
Hogy volt régen...?
