A fővárosi önkormányzat tíz százalék kamatot köteles fizetni minden év végén a Fővárosi Vízművek részvényei­nek a befektetők tulajdonában lévő része után. Miután a főváros a külföldi befektetőkkel kötött megállapodás értelmében nem egyszerre, hanem fokozatosan, több részletben vásárolja vissza a pakettet, 2012 végén még nettó 3,844 milliárd forint értékű részvény lesz a francia Suez és a német RWE birtokában. Ennek tíz százaléka 384,4 millió forint, amelyet az önkormányzatnak 2013. január végéig kell átutalnia a befektetőknek. Az önkormányzat egyébként két éven belül ezt a részt is köteles kifizetni, ha nem tenné, akkor a befektetők lehívhatják a fenti összeggel megegyező, erre elkülönített bankgaranciát – írja a Népszabadság.

A vízművek részvényeinek 25 százalékáért, illetve a menedzsmentjogokért összesen nettó 15,1 milliárdot fizet a főváros. Ebből 2,537 milliárd a Hungáriavíz Zrt. hitelének átvállalása, további 469 millió az idei első negyedévre járó menedzsmentdíj. A fennmaradó 12,1 milliárdból 8,25 milliárd forintot az adásvétel létrejöttekor kell kifizetnie a fővárosnak, míg 3,844 mil­liárdot a megállapodás aláírását követő két éven belül. A múlt héten már aláírt megállapodásra ma a Fővárosi Közgyűlésnek is áldását kell adnia.

A francia Suez és a német RWE közös konzorciumával 1997-ben kötött szerződést a főváros. A befektetők 16,5 milliárdot fizettek a kisebbségi részvénycsomagért, illetve a menedzsmentjogokért. Az új városvezetés előbb az ügyészségnek adta át a privatizációs szerződések teljes dokumentációját, majd tárgyalásokat kezdeményezett a visszavásárlásról. A megállapodás végül az eredeti 16,7 milliárdos vételárhoz közelítő 15,1 milliárdon köttetett. Tarlós István szerint ez még a bolondnak is megéri,  hiszen így a városnál marad a befektetők által a következő tíz évben várhatóan kért 33 milliárd forintos menedzsmentdíj. A részvényeket átruházó szerződést május 8-ig kell aláírni. Ezután kell beszerezni a versenyhivatal jóváhagyását, pályázatot kell kiírni az ügylet finanszírozására, illetve elő kell teremteni a bankgaranciákat. Mindezt 90 nap alatt.

Tarlós István néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy az összeg túlnyomó részét maga a vízművek, illetve két – meg nem nevezett – fővárosi közszolgáltató cég kitermeli, így csak a kisebbik részhez kell rövid lejáratú hitelt felvennie. Ez azonban még akkor is rázós feladat lesz, ha a meg nem nevezett önkormányzati cégek – városházi ígéret szerint: díjemelés nélkül – 90 nap alatt valóban „kitermelik” azt a néhány milliárdot. Ha ilyen tartalékok lennének a cégekben, akkor aligha kellett volna a fővárosi intézmények működési költségeinek tíz százalékát befagyasztani a fenyegető BKV-csőd miatt. A főváros azonban már a vízművek és a BKV nélkül is végletekig eladósodott, legalábbis a városvezetés korábbi nyilatkozatai szerint. Ehhez képest a fővárosi önkormányzat idén januárban újabb 16 milliárd forintos folyószámlahitel-keretet nyitott az OTP-nél. De erre a hiteltenderére is csak egyetlen jelentkező, a végül győzedelmeskedő OTP jelentkezett. S azóta nem jött hír arról, hogy a főváros többletbevételi forráshoz jutna, amely biztosíték lehetne a bankok szemében a hitelek visszafizetésére. Így aligha várható, hogy egy újabb kölcsön folyósításának lehetőségéért versengenének a bankok.

Ossza meg a bejegyzést