Hirdetés
MKKSZ: meg kell változtatni a sztrájktörvényt! PDF Nyomtatás
2021. január 13. szerda, 07:00

mkksz-logoA sztrájkjog alkalmazhatatlansága miatt feltétlenül szükséges a sztrájktörvény módosítása és harmonizálása az alaptörvénnyel – jelentette ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A Kúria a munkavállalóknak adott igazat.

Végére értek a szociális dolgozók érdekében még a 2019 tavaszán elkezdett sztrájkfolyamatban a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó bírósági eljárásnak – jelentette be Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. A döntésre tizenhat hónapot kellett várni. A Kúria jogerős döntésével „a kormánnyal szemben a sztrájkot vállaló munkavállalóknak és a szakszervezeteknek adott igazat”.

Mint mondta, a sztrájkharcot a törvényes sztrájk megszervezésének jogi normája, az alaptörvényben biztosított dolgozói jog, a sztrájkjog alkalmazhatatlansága akadályozta. „Baj van a dolgozók alaptörvényben rögzített jogának, a sztrájkjognak az alkalmazhatóságával” - mondta Boros Péterné: „milyen sztrájkjog az, amelynél a sztrájk időpontjául az év 12 hónapjának konkrét napjait előre meg kell jelölni ahhoz, hogy törvényes időpontja lehessen a dolgozói nyomásgyakorlásnak?”

De még ezt sem lehet alkalmazni… A szakszervezet 2020 tavaszán minden hónap egy konkrét napját megjelölte mint lehetséges sztrájkidőpont. A Kúria november 25-i döntését ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal az általuk utolsóként megjelölt december 9-i, sztrájkidőpont után, december 24-én közölte velük – mondta el Boros Péterné. Olyan sztrájktörvény van – folytatta –, amely lehetővé teszi, hogy 16 hónap alatt se legyen mód a szociális ágazati dolgozók 2019. március 14-re meghatározott sztrájkköveteléséről tárgyalni a legnagyobb munkaadóval, a kormánnyal. Az eltelt idő alatt ugyanis csak a még elégséges szolgáltatásokról való tárgyalás zajlott, és az idő múlásával lehetetlenné vált a törvényes sztrájk megtartása.

Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájktörvény módosítása és harmonizálása az alaptörvénnyel elengedhetetlenül szükséges, és elvárják a kormánytól, hogy állítsa helyre a munkáltató és a munkavállalók között az egyenrangú partneri viszonyt a törvényben. Továbbá feleltesse meg ezzel a módosítással az alaptörvényben rögzített sztrájkjog alkalmazhatóságát. Kitért arra is, hogy most a szakszervezetek a koronavírus elleni oltás beadására buzdítanak, nem a sztrájk megszervezésére. A pandémia alatt nem sztrájkolnak – közölte.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke emlékeztetett: azért hirdettek sztrájkot, mert az „ágazatban dolgozók helyzete gyakorlatilag a magyar munkavállalók közül az egyik legrosszabbnak tekinthető” a bér és a munkakörülmények szempontjából. Az ágazatban dolgozó több mint 80 ezer ember jelentős része csak a garantált bérminimumot keresi meg. Azért követelnek magasabb béreket, hogy a mindennapi megélhetésük meglegyen.

Marosi János, az MKKSZ sztrájkjogi szakértője elmondta, a két szakszervezet két éve, 2019 januártól próbált szabályos szociális sztrájkot szervezni. Megegyezés hiányában 2019 szeptemberében fordultak bírósághoz, hogy állapítsa meg a még elégséges szolgáltatás feltételeit. Az elmúlt 16 hónapban háromszor állapította meg az elsőfokú munkaügyi bíróság a még elégséges szolgáltatás mértékét, de a három kormányzati fellebbezés nyomán mindegyiket megsemmisítették másodfokon. Végül a Kúria az elsőfokú munkaügyi bíróság 2020. márciusi végzését 2020 végén jóváhagyta.

A sztrájktörvény alapján – folytatta Marosi –, ha a tárgyaló felek nem egyeznek meg, összesen 21 nap alatt dönteni kellene az elsőfokú bíróságnak és fellebbezés után a másodfokú bíróságnak. Ehelyett a beadástól számítva 468 nap után kapták végre kézhez a Kúria által jóváhagyott végzést. „Ezt a jogi helyzetet a kormány a sztrájktörvény 2010. évi módosításával állította elő, feltehetően nem is véletlenül” - jegyezte meg, majd így zárta szavait: „örülünk annak, hogy a Kúria következetes volt, és ismét megerősítette azt, hogy a közszférában dolgozó munkavállalónak is joga van a sztrájkhoz”.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Szabályozási Tudsátár

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Az önkormányzatok tönkretétele az ország tönkretétele! Minden magyar valamilyen ... Tovább...
  • Ez egy barom. Nálunk és a környező önkormányzatokn ál az IPA bevételek 95 %-a a ... Tovább...
  • Tisztelt Uram! Ön csak a fővárost szajkózza, de mi lesz a kistelepülésekk el. Ne... Tovább...
  • Mi lenne ha az önkormányzatok javaslatára elvonnák az Iparkamara legfontosabb be... Tovább...
  • Megtörtént - a kormány az önkormányzatok legnagyobb bevételének a felét is elvet... Tovább...
  • Egyetlen kérdés? Hol! Tovább...
  • Hurrá, újabb értelmetlen központosítás!? A helyi önkormányzatok úgy 25 évig norm... Tovább...
  • A válság - egészségügyi és gazdasági - idején pénzügyileg kivéreztetni az önkorm... Tovább...
  • Ez az ember nem normális vagy Trójai faló szerepét vállalta fel a főni sakkjátsz... Tovább...
  • Az önkormányzati megrendelésekbő l élő vállalkozók lehet hogy nem örülnének, ha ... Tovább...
  • Ha az iparkamara elnöke tisztában lenne az iparűzési adó működési elvével, tudha... Tovább...
  • Korábban már megírtam, hogy mivel már szinte minden bevételt elvettek az önkormá... Tovább...
  • 30 évvel a rendszerváltozá s után a demokrácia egyik alapja,a helyi önkormányzás... Tovább...
  • Hát érdekes, van némi .....s bennem.Úgy érzékelem nekünk nem volt érdemes ezen k... Tovább...
  • Hát akkor nézzük, hogy milyen bevételt lehet még elvenni az önkormányzatokt ól -... Tovább...