Az Európai Bizottság ötödik, egyben utolsó pályázati felhívásának eredménye szerint 11 európai város, köztük Budapest XI. kerületének innovatív kezdeményezése jut összesen 45 millió euró – mintegy 16 milliárd forint – uniós forráshoz az Európai Regionális és Fejlesztési Alapból.

Utak és járdák építésére és felújítására 718 kistelepülési önkormányzat nyert összesen 10 milliárd forintot a Magyar Falu Program keretében.

A kormány attól tart, hogy az önkormányzatok eladósodnának, ezért visszavonta azt a javaslatát, mely szerint felvehetnének hitelt a kieső iparűzési adó miatt.

Hétszázötven település rendelője, illetve orvosi eszközei újulnak meg négymilliárd forint értékben a Magyar falu program idei forrásaiból - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán a Heves megyei Nagykökényesen.

A magyarok többsége támogatja Karácsony Gergely főpolgármester ötletét a progresszív parkolásidíj-rendszer bevezetésével kapcsolatban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A legjobb esetben is csak az ötödét kapják az egészségügyisek bérkiegészítésének az idősotthonok dolgozói. Jelenleg a fenntartó önkormányzatok, illetve az egyházak jóságában bízhatnak.

A csaknem 3200 önkormányzat szabadon vethet ki települési adókat, de körülbelül csak százan éltek ezzel a lehetőséggel.

Még csak nem is gúzsba kötve, hanem tulajdonképpen sehogyan sem táncolhatnak a települési önkormányzatok. A legnagyobbak elboldogulhatnak valahogy, a legkisebbeknek eddig sem voltak lehetőségeik, a közepes méretű falvak, kisvárosok vannak a legnagyobb bajban. Azok, amelyek valamiféle régiós vezető szerepet töltenek be, és a bevételeiket egy-két vállalat iparűzési adójára alapozták. Ezeket az adókat ugyanis elviszi a válság.

Ezeken a területeken a jövőben a megyei önkormányzatok használhatják fel az adóból származó bevételt.

Egy minden eddiginél „zöldebb” irányt vehetnek a magyarországi települések a brüsszeli Régiók Európai Bizottságának új kezdeményezése révén, amelynek célja, hogy a városok és régiók az európai zöld megállapodás középpontjába kerülhessenek, miközben hozzájárulnak az Európai Unió (EU) fenntartható növekedési stratégiájához és az új koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági krízis helyreállításához.