A helyi önkormányzatok tavaly év eleje óta vethetnek ki különféle települési adókat, és már több mint 60 településen van is ilyen. Az adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlan-nyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, kb. 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel.

A távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó Bodonhelyen, Pilisjászfalun, Gamáson és Látrányban. Különleges az óbudai giccsadó, az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán az utcakép megtartása érdekében.

Közkeletű a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 km-re fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150 ezer forint megfizetésére kötelezte.

Bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják, ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t is fizetnek.

Egy települési adó kivetése alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az Alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes azon adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.

Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróság jogosult, ehhez a szervhez azonban hosszú az út, a panaszt inkább az ombudsmannál vagy a kormányhivatalnál tudja benyújtani az adózó. Érdemes arra felkészülni, hogy az eljárás éveket fog igénybe venni.

Ha viszont a jogszabály-ellenességre adófizetéskor akar hivatkozni, akkor az adót kivető határozattal szemben kell fellebbezni, majd bírósági eljárást kezdeményezni, amelynek végén az adott egyedi ügyben kerül a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elé a kérdés. Ám az adót még akkor is érdemes befizetni, ha kezdeményezi az adózó a felülvizsgálatot, mert ha elveszíti az eljárást, akkor a meg nem térülő jogi költségeken túl az adó befizetésének elmaradása miatt adóbírsággal és késedelmi kamatokkal is számolnia kell.

Ossza meg a bejegyzést