Múlóban van a négy-öt éve még nagyban virágzó települési adóslista divat, de még mindig sok önkormányzat gondolja úgy, hogy szégyenlajstrommal javíthat polgárai fizetési morálján. Azon települések lakóinak viszont, ahol még működik ilyen, érdemes akkor is ellenőrizniük a névsort, ha azt hiszik, azon semmiképp nem szerepelhetnek. Lehet, hogy meg fognak lepődni.

Múlóban van a négy-öt éve még nagyban virágzó települési adóslista divat, de még mindig sok önkormányzat gondolja úgy, hogy szégyenlajstrommal javíthat polgárai fizetési morálján. Azon települések lakóinak viszont, ahol még működik ilyen, érdemes akkor is ellenőrizniük a névsort, ha azt hiszik, azon semmiképp nem szerepelhetnek. Lehet, hogy meg fognak lepődni.

A listázás aktuális gyakorlatáról megkérdeztük az adatvédelmi hatóság vezetőjét is. Péterfalvi Attila szerint magukkal a listákkal az említett törvénymódosítás óta már nincs baj, az azonban mindenképp aggályos, ha valaki úgy szerepel ezekben a névsorokban, hogy nem is tartozik. A NAIH vezetője szerint az adatkezelőnek nemcsak a listák naprakészen tartása a kötelessége – tehát, hogy csakis azok legyenek rajta, akik valóban tartoznak –, hanem az adósok „felejtéshez való jogának” biztosítása is. Vagyis, hogyha tartozott valaki, de már rendezte a hátralékot, akkor ne csak a konkrét adatbázisból távolítsák el, de ne lehessen visszakeresni az adósság tényét az internetes keresők archívumából sem.

A teljes cikk itt olvasható

Ossza meg a bejegyzést