Hirdetés
Per lesz abból, ha valaki a földek miatt lefizeti a polgármestereket PDF Nyomtatás
2017. április 10. hétfő, 08:30

foldKorrupciógyanús földügyeket akadályozhat meg az önkormányzatoknál az a törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára, hogy perrel támadhassa meg a földadásvételekben hozott önkormányzati döntéseket – írja az agrárszektor.hu.

Ma ugyanis a képviselőtestületek úgy bírálhatják felül a megyei agrárkamarák földadásvételi állásfoglalásait, hogy azok ellen a Kúria álláspontja szerint a NAK a perképesség hiánya miatt nem indíthat pereket. Márpedig tapasztalatok szerint egyes földvásárlók a polgármestereket és a helyi képviselőket esetenként próbálják megkörnyékezni, ha adásvételi megállapodásaikat az agrárkamara nem hagyja jóvá.

Minden esetben pert indíthatna ezután a NAK, ha nem ért egyet a helyi önkormányzatok egyes földvásárlási ügyekben hozott döntéseivel. Ennek érdekében módosulna az agrárkamarai törvény, amely a köztestület számra úgynevezett keresetindítási jogot teremtene. A jogszabályi változtatásokhoz Győrffy Balázs, a NAK fideszes elnöke és Jakab István, a parlament fideszes alelnöke nyújtott be javaslatot az Országgyűléshez.

A törvénymódosítás lehetőséget nyújtana arra is, hogy önkormányzati szinten meg lehessen akadályozni a visszaélésgyanús, illetve a birtokpolitikainak tekintett célokkal ellentétes földügyeket. Tapasztalatok szerint ugyanis a földvásárlók egyes esetekben a polgármestereknél és a helyi képviselőtestületi tagoknál próbálják elérni, hogy az önkormányzatok akkor is engedélyezzék a földadásvételt, ha azt a NAK megyei elnökségei előzőleg elutasították. Ez pedig az önkormányzatoknál felveti a korrupció lehetőségét is annak érdekében, hogy a képviselőtestületek járuljanak hozzá az adásvételekhez.

A 2014-től hatályos földforgalmi törvény szerint a megkötött adásvételi szerződésekről elsőként a NAK települési agrárgazdasági bizottságainak (TAB) kell véleményt mondaniuk azzal kapcsolatban, egyetértenek-e egy-egy konkrét adásvételi ügylettel, vagy sem. A végső szót a TAB-ok javaslatai alapján a NAK megyei elnökségei mondják ki, amelyek azonban szinte minden esetben a TAB-állásfoglalásokat hagyják jóvá. A NAK 2014 óta körülbelül 100 ezer földadásvételi ügyben mondott véleményt, amelynek 2 százaléka volt elutasító. Ez azt jelenti, hogy a TAB-ok, illetve a megyei elnökségek eddig nagyjából 2 ezer esetben nem javasolták, hogy a vevők az általuk kiszemelt földterületeket megvehessék, illetve a földhivatalok a megkötött adásvételi szerződéseket bejegyezzék.

A megyei elnökségek elutasító döntései ellen az érdekeltek kifogásaikkal az érintett települések önkormányzataihoz fordulhatnak, és itt kérhetik, hogy a képviselőtestületek írják felül a kamarai állásfoglalásokat. E ponton van meg annak esélye, hogy a lehetséges vevők esetenként befolyásolják, akár korrumpálják a polgármestereket és a képviselőket. A tapasztalatok szerint egyrészt itt érvényesülhetnek a helyi szintű személyes – rokoni, baráti – kapcsolatok, másrészt a potenciális vevők az önkormányzatoknál lobbizhatnak azért, hogy bizonyos tények felett hunyjanak szemet. Előfordult például, hogy a TAB-ok azért nem hagytak jóvá adásvételi szerződéseket, mert a vevők az előnyt jelentő helyben lakáshoz olyan lakcímeket igazoltak, amelyek nyilvánvalóan alkalmatlanok voltak emberi tartózkodásra. Az elutasított vevők az önkormányzatoknál mégis megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a földadásvételeket.

A NAK szerint a TAB-ok a helyi gazdálkodók véleménye alapján foglalnak állást abban, hogy egy-egy vevő vásárolhasson-e területeket egy adott településen, vagy sem. A kamara a megyei elnökségek állásfoglalását megváltoztató önkormányzati döntések jelentős részével eddig sem értett egyet, és már több száz polgári pert kezdeményezett. A bíróságok azonban eltérően ítélték meg, hogy a NAK indíthat-e pereket. Egy felülvizsgálati kérelemre pedig a Kúria nemrég azt állapította meg, hogy a köztestület ilyen ügyekben úgynevezett ügyféli jogállással rendelkezik, de keresetindítási joga nincs. Ezért a kamarai törvény módosítása most ahhoz teremtene jogi kereteket, hogy a NAK a földügyekben az önkormányzatokkal szemben törvényesen indíthasson pereket.

A földforgalmi törvény eredetileg úgy rendelkezett, hogy a földadásvételi szerződések elbírálásához úgynevezett helyi földbizottságokat kellett volna létrehozni a településeken. E grémiumok azonban nem alakultak meg, ezért feladataikat 2014-ben a kamara megyei elnökségei vették át. Az akkori nyilatkozatok szerint a megyei elnökségek a földbizottságok szerepkörét átmenetileg kapták volna meg, de e teendők végül az agrárkamaránál „ragadtak". Ebben szerepet játszott az is, hogy a magyar földforgalmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési, illetve Európai Bírósági eljárások még nem zárultak le. Ugyanakkor az agártárca vezetői az utóbbi időszakban több olyan értelmű nyilatkozatot tettek, hogy a földbizottsági feladatokat az uniós földügyi eljárások kimenetelétől függetlenül is a NAK-nál kívánják hagyni.

Az elmúlt években különösen nagy jelentősége lett annak, hogy egy-egy településen ki vásárolhat meg egyes földterületeket. Egyrészt a földforgalmi törvény szűkítette a földvásárlók körét, és csak földműves természetes személyeknek engedélyezte a földszerzéseket. Ezért többen például aranykalászos gazdaképzésen vettek részt, hogy a földművesség új kritériumainak megfeleljenek. Másrészt az eddigi földművesek között is küzdelem alakult ki a földekért, mert sok településen kevés az eladó terület, illetve a földek a gazdálkodás mellett továbbra is jó befektetési-vagyonképző lehetőségként szolgálnak. Ez is komoly oka lehet annak, hogy egyesek akár korrupció árán is megkísérelhetnek

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
0 #1 Gyenes Zoltán 2017-04-11 15:52
Megint egy konkrét esetek felsorolása nélküli, általánosítások on alapuló, polgármestereke t lejárató cikk. Tudnék egy két ellenpéldát felhozni, mikor a NAK hagyott jóvá olyan földvásárlást ami szerintem törvénytelen volt. A földkiadó bizottságok ügyénél hagyjuk már az UNIÓ-ra mutogatást, előbb söpörjünk a saját házunk táján.Lassan már ha nincs elég eső akkor is brüsszelezni fogunk. Nevetséges kisstílű magatartás.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

online

Hirdetés

Hírek hozzászólásai

  • Az önkormányzatokn ál dolgozó és az önkormányzatoka t működtető 30.000... Tovább...
  • A fiam középiskolájába n 8:15-kor kezdődnek az órák. Sokan a környező ... Tovább...
  • A magyar államháztartás hiánya 2020. júliusában elérte az egész évi te... Tovább...
  • Minden téren hátrányban.???? Tovább...
  • Tegnapi hír a MÁV-tól, hogy a Budapest-Cegléd -Szolnok vonalon 60-100 ... Tovább...
  • Homolya úrhoz képest Andersen, a nagy mesemondó a fasorban sincs. Tovább...
  • Akkor a kistelepülésen még működő postáknak is vége. Ja és ehhez csak ... Tovább...
  • Bravó, ez aztán az ügyfélbarát közigazgatás! Úgy látszik az ügyfél csa... Tovább...
  • Itt. Levegőnek sem néz bennünket a kormányunk. Van viszont remek ASP-n... Tovább...
  • ...szégyen, hogy kormányunk és munkáltatónk" mindenkit minimálbéren ta... Tovább...
  • A szétterülést ez ne állítja meg,hiszen a barnaövezetek is a külső rés... Tovább...
  • A térségnek az M0 nyugat bezárása fontos, ami elviszi a mai terhelő fo... Tovább...
  • ideje... Tovább...
  • Csak jelzem az Államtitkár Úrnak, hogy a kis falvakban csak az alábbi ... Tovább...
  • Normáááális???! !! Nem a bolttulajdonoso knak kellene adni a pénzt, ha... Tovább...