Hirdetés
Palkovics: határozott célokat tűzött ki a kormány az energia- és klímapolitikai kérdésekben
2020. január 24. péntek, 10:00

klimaTudatos és következetes munka eredményeként fogadta el az energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat a kormány, és ezekben határozott célokat tűzött ki – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kedden Budapesten.

A dokumentumokat ismertetve a miniszter egyebek mellett felidézte, Magyarország csatlakozott ahhoz az európai uniós elváráshoz, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megvalósításhoz azonban ismerni kell a pontos jogszabályi, technológiai és finanszírozási környezetet – jelezte a kormány álláspontját Palkovics László.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elvégzett számítások alapján Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. Ezt nem csak uniós támogatásokból, és főleg nem az állampolgároktól várják, a költségekből a legnagyobb szennyezőknek jelentős részt kell vállalniuk – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az atomenergia része a klímaproblémák megoldásának.

A miniszter kitért arra is, hogy a tárca az év végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

Kiemelte, hogy az 50 ezer milliárd forintos költséggel kapcsolatos modellszámításokat különböző megközelítések alapján folytatják. Mint mondta, az összeg a bruttó hazai termék (GDP) 2-2,5 százalékát jelenti évente, a következő 30 évben.

Palkovics László a Mátrai Erőműről szólva elmondta, célul tűzték ki 2030 előtti átalakítását úgy, hogy a hazai energiabiztonság és gazdaság érdekeit továbbra is szolgálja, de az erőmű által okozott környezetterhelést megszüntetnék.

A miniszter beszámolt a tárca által közzétett kérdőívek eredményéről is; a többi között elmondta, hogy több mint 200 ezren töltötték ki és a válaszadók 92 százaléka támogatta a kormány álláspontját, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen.

Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a részleteket ismertetve egyebek mellett elmondta, hogy az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása áll a fogyasztóknak. A klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap szerepet a tervekben. Mint fogalmazott, a klímavédelem és a gazdasági növekedés nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő célok.

Az államtitkár kiemelte a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.

Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 13 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 2030-ra a dinamikus gazdasági növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé – ismertette Kaderják Péter.

A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Schmuck Erzsébet (LMP), a testület elnöke úgy fogalmazott: örvendetesnek tartja, hogy a kormány elkezdett komolyan foglalkozni a klímapolitikai kérdésekkel, viszont a dokumentumokban megfogalmazott célokat kevésnek tarja.

Példaként hozta fel, hogy a kormány a 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tűzte ki célul 2030-ra, pedig ezt a mértéket 2013-ban már elérte az ország, de az elmúlt öt évben elvesztette. Az LMP-s politikus kifejtette: bízik abban, hogy a kormány emeli majd a csökkentési célt.

Schmuck Erzsébet kifogásolta, hogy a kormány az elfogadott dokumentumokkal, illetve célokkal legitimálni kívánja a Paks II. beruházást, amit elfogadhatatlannak nevezett.

A bizottság elnöke szerint alacsony a megújuló energiaforrások tervezett 21 százalékos részaránya is.

Kifejtette azt is, hogy a Mátrai Erőmű bezárására túl távoli a 2029-es dátum, pártja, az LMP továbbra is a 2025-öt javasolja.

Schmuck Erzsébet a kritikák ellenére eredményesnek értékelte a bizottsági ülést.

Palkovics László a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány nem klímavészhelyzetet hirdet, hanem elemzi a helyzetet, levonja a következtetéseket, és meghatározza a teendőket.

Kiemelte azt is: a magyar kormány nem fogadja el, hogy az emberekre terheljék a klímaváltozás következményeinek költségeit, az élelmiszerek és az energia ára nem emelkedhet emiatt. Az uniós tárgyalásokon Magyarország törekszik ennek érvényesítésére – tette hozzá.

A kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatban elmondta: Magyarország valóban megközelítette a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkenését, de a 2008-as válság után hozott kormányzati intézkedések miatt nem volt olyan állapotban a gazdaság 2013-ban, hogy ezt megtartsa. A gazdaság 2013 óta nő, ennek eredményeképpen 2018-ban már a gazdaság 5 százalék feletti bővülése ellenére 0,7 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – fejtette ki a miniszter.

Elmondta: ha az Európai Unió ambiciózusabb célokat tűz majd ki, Magyarországnak jó esélye van, hogy azokat teljesíteni tudja.

A megújuló energiával kapcsolatban is kitért arra, hogy a kitűzött 21 százalék a minimum cél, ennél nagyobb is lehet a 2030-ra elért arány. Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy atomenergia nélkül a klímacélok teljesíthetetlenek.

OPH

 

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Oktatás 2020

okt2019

belso kulsonemz

Kiemelt témák hozzászólásai

  • A leírtaktól nagyobb a baj a kistelepüléseke n ahol az adóerő képesség még a 100... Tovább...
  • Tisztelt Államtitkár Úr! Megadóztathatju k-e az önkormányzat közigazgatási terül... Tovább...
  • Á, dehogy fenyegeti pénzügyi csőd az önkormányzatoka t?! A kormány elvonja a tel... Tovább...
  • Az adott településen a helyi önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal a leg... Tovább...
  • ...elég nekünk ez a szorzó. Varga Mihálytól kapott - pár évvel ezelőtti 40.-Ft-o... Tovább...
  • Az 1990-es rendszerváltozá s , a demokrácia egyik alap pillére volt - sajnos már... Tovább...
  • Dolgozik az önkormányzati hivatalokban kb. 30.000. köztisztviselő. Többek között... Tovább...
  • Amennyiben a kormányzat elveszi az önkormányzatokt ól a maradék bevételeket is, ... Tovább...
  • Nem egészen jó az okfejtés. Az önkormányzatok mindent megtettek amit megtehettek... Tovább...
  • A magyar önkormányzatisá g végét jelenti a még megmaradt néhány bevételi forrás ... Tovább...
  • Én azt hallottam, hogy akik már megkapták egész évre (számfejtés), azoknak az em... Tovább...
  • Ez a keret emelés kb. olyan segítség az önkormányzatokn ak, mint amikor azt mond... Tovább...
  • Az elmúlt években megkezdődött - egyébként teljesen elhibázott és értelmetlen - ... Tovább...
  • Miért nem hallani panaszt a kis falvakból? Na vajon miért? Aki ismeri a rendszer... Tovább...
  • A cafeteria keret felemelése nagyon jó ötlet, de az önkormányzatok a 200 ezret s... Tovább...