Komoly trükközésekre volt szükség mind a szlovén Andrada, mind a Pest megyei kormányhivatal részéről, hogy végül a sóskúti lakosok és a település vezetésének feje fölött szülessen döntés az akkumulátordaráló felépítéséről. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa írásában libbenti fel a fálylat a törvényszegő praktikákról.
Kevesen tudják, mi az a Pusztazámori Nyilatkozat. 2025. április 4-én nyolc település 14 civil szervezete közös nyilatkozatot írt alá, kifejezve tiltakozásukat a veszélyes ipari üzemek és technológiák megvalósítása ellen a térségben. Pár nappal előtte hét polgármester fogott össze, egy látványos fáklyás felvonuláson, majd egy szakértőket is felvonultató lakossági fórumon. „Hogy mi polgármesterek így össze tudtunk fogni az pazar jó érzés és erre nagyon jó lesz később visszaemlékezni” – mondta itt Csőzik László, Érd vezetője.
Ezt a ritka szolidaritást az váltotta ki, hogy az Alsózsolcáról, majd Sóskútról már elkívánt kétes hírű szlovén akkumulátor-daráló üzem, az Andrada a sóskúti önkormányzatot megkerülve 2025. január 24-én megkapta a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyét, Tarnai Richárd főispán aláírásával, később pedig a NAV fémkereskedelmi engedélyét is (ez egy vasárnap este 22 óra után egyszer csak megjelent a NAV frissített listáján). A lakosság viszont olyannyira nem akarta ezt a céget, hogy az ügybe belebukott a sóskúti polgármester is a 2024 áprilisi választáson.
Hogy volt régen...?
