Egyszerű kérdésnek tűnik, hogy mennyien laknak Magyarországon vagy éppen Budapesten, de nehéz pontos számot mondani erre, és ennek következményei erősen hatnak a szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezett településekre, köztük az ismét inkasszóval sújtott fővárosra.
Az uniós országokban jellemzően könnyen, kevés adminisztrációval lehet lakó- és munkahelyet váltani, és az otthoni munkavégzés csak még nehezebben követhetővé tette ezeket a folyamatokat. Magyarországon két fő adatforrásból lehet követni azt, hogy mekkora a lakosság száma.
- Állandó népesség: az erre vonatkozó adatokat évente teszi közzé a Belügyminisztérium (BM) a nyilvántartó.hu honlapon. Forrása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, vagyis az, ami az emberek lakcímkártyáján szerepel.
- Lakónépesség: ezt a KSH számítja ki és teszi közzé, sok szempont (például életkor és nem) szerinti megoszlásban. Ennek alapja a népszámlálás, utána a KSH ezt vezeti tovább a többi adatforrás alapján. A statisztikai hivatal a tényleges tartózkodási helyet tünteti fel, nem a lakcímkártyán szereplőt. A KSH több forrásból, többféle adatot is közöl, részletek a csillagra kattintva olvashatók*.
Ebből következik, hogy a két adatfelvételben egy-egy település lakosságszáma csak kivételes esetben egyezik meg. Például ha egy fiatal Budapesten bérel lakást, de továbbra is vidéken van bejelentkezve a szüleihez állandó lakcímmel, akkor eltér a települések lakosságszáma a két adatbázisban.
Hogy volt régen...?
