Hiába nőttek a magyar önkormányzatok költségvetési támogatásai papíron, az elvont szolidaritási hozzájárulás és a magas infláció ezt drasztikusan csökkentette. Így az elmúlt öt évben tovább romlott a pénzügyi helyzetük – derült ki összeállításunkból.
Keserédes a szánk íze, amikor azt látjuk, hogy növekednek az iparűzési adóbevételeink, hiszen annak egy részét – az utóbbi években egyre nagyobb hányadát – elviszi az állam. Amíg három évvel ezelőtt 15 millió forintot vontak el tőlünk ilyen címen, addig 2023-ban 115 milliót, tavaly pedig ez a szám már közelítette a 200 millió forintot. Így aztán hiába mondjuk azt, hogy erőfeszítéseink révén a korábbi 250 millió forintos évi iparűzési adó helyett ma már 750 millió forinttal számolhatnánk, ez az összeg, de legalábbis annak egy része csak papíron illeti az önkormányzatot – mondta lapunknak Tóth József, a nyolcezer lakosú Hajdú-Bihar megyei Polgár DK-s, a helyi Lokálpatrióta Mozgalom színeiben megválasztott vezetője. Ráadásul – tette hozzá – az iparűzési adóbevétel náluk maradt részét sem használhatják belátásuk szerint, hiszen a jó kondícióban lévő önkormányzatokat arra késztetik, hogy szociális vagy más alapfeladataik egy részét is az iparűzési adókeretből finanszírozzák, számukra ugyanis nem juttatnak erre többletforrásokat. Így aztán az idevonzott cégek gazdasági tevékenységéből származó adóbevétel, ahelyett hogy az adott település további fejlődését szolgálná, részben az alapellátások fenntartására megy el.
Hogy volt régen...?
