Nem világos a települések önazonosságának védelméről szóló törvény, és ezt az önkormányzatok hasonlóan tágan értelmezhető rendeletekkel „fejelik meg”. Mi jöhet a személyes meghallgatás és a kötelezően előírt iskolai végzettség után, ha valaki költözni szeretne? A szakértők szerint szinte bármi, ráadásul a korrupció és az alkotmányellenesség kockázatát látják a szabályozásban.
Sorra születnek az önkormányzati rendeletek arról, hogy kik költözhetnek be egyes településekre a jövőben. A nemrég elfogadott, a települések önazonosságának védelméről szóló törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy feltételekhez kössék a lakcím létesítését. Sok település, például Vámosszabadi, Újlengyel vagy Taktaharkány képviselőtestülete már el is fogadott ilyen rendeletet.
Hogy mik lehetnek a beköltözés feltételei, arról viszonylag homályosan rendelkezik a törvény. Nincs ugyanis jogszabályi meghatározása az olyan fogalmaknak, mint a település „társadalmi berendezkedése”, „értékei” „életmódja”, „hagyományai” „karaktere” „szokásai”. Maga a település önazonossága is szubjektív fogalom lehet.
Eddig legtöbbször az a kritika hangzott el a törvénnyel kapcsolatban, hogy lehetőséget teremt a szegénységben élők kirekesztésére, illetve hogy kifejezetten a roma lakosság betelepülése ellen irányulhat.
Hogy volt régen...?
