A 3177 helyi önkormányzatból 870 szerepel azon a listán, amely a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett településeket sorolja fel.
2026-ban a hat legnagyobb befizető város Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét és Budaörs lesz. A kormány – felülírva a jövő évi központi költségvetési törvényt – úgy rendelkezett, hogy mentesíti a fizetési kötelezettség alól azokat az önkormányzatokat, amelyeknél a számított hozzájárulás összege nem haladja meg az 50 millió forintot.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában kormányrendelet és miniszteri rendelet jelent meg a jövő évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról. A nyolc éve bevezetett hozzájárulást 2026-ban az ország 870 (idén még tizenhattal kevesebb, 854) tehetősebb települése fizeti be a központi költségvetésbe, amiből – legalábbis a kormány szándéka szerint – kompenzálják a kevésbé tehetős önkormányzatokat.
A kormány élve a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazásával, úgy határozott, hogy a 2026. évi központi költségvetési törvénytől eltérően mentesíti a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség alól azokat az önkormányzatokat, amelyeknél a számított hozzájárulás összege nem haladja meg az 50 millió forintot.
A hozzájárulás mértékét egyébként az adott település adóerő-képessége és lakosságszáma alapján állapítják meg.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által aláírt rendelet értelmében a hozzájárulást négy egyenlő részletben kell teljesíteniük az érintett településeknek.
A jogszabály rögzíti a részösszegek befizetésének határidejét:
- az első részletet január 26-ig,
- a második részletet április 15-ig,
- a harmadik részletet július 15-ig, míg
- a negyedik részletet október 15-ig kell befizetni a Magyar Államkincstárnak.
Amennyiben egy önkormányzat nem teljesíti időben a befizetést, a Magyar Államkincstár hatósági átutalási megbízást nyújt be a határidőt követő néhány napon belül.
A lista alapján Budapest fizeti a legtöbbet (97,7 milliárd forint), míg a dobogó második fokán Győr (13,1 milliárd) áll Debrecen (12 milliárd) előtt. A negyedik helyen Székesfehérvár (9,5 milliárd), az ötödiken Kecskemét (7,6 milliárd) és a hatodikon meg Budaörs (6,5 milliárd) van. A harmincezer lakosú Pest vármegyei város, amely tavasszal az Alkotmánybíróságon támadta meg a 2025-ös központi költségvetést, illetve a szolidaritási hozzájárulás összegét megállapító miniszteri rendeletet, de egyelőre nem született döntés az ügyben, egy sor nagyvárost előz meg, mint Miskolc (6 milliárd), Szeged (5,6 milliárd), Nyíregyháza (5,3 milliárd) és Pécs (5 milliárd).
Mindenesetre Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere törvénytelennek tartja, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”.
Ami a fővárosi kerületeket illeti, a legtöbb szolidaritási hozzájárulást az óbudai, a XI. kerületi és a zuglói önkormányzatnak kell fizetnie, egyenként csaknem 6-6 milliárdot, míg a legkevesebbet a Belváros-Lipótvárosnak, az I. kerületnek és Soroksárnak – 1,1-1,3 milliárd forintot.
Budapest agglomerációjában nemcsak Budaörs nagy befizető, hanem Göd (4,3 milliárd), Százhalombatta (3,1 milliárd), Szigetszentmiklós, Vecsés (2,4-2,4 milliárd) és Dunaharaszti (2 milliárd) is.
A vármegyeszékhelyek közül a legkevesebb hozzájárulást Salgótarján (0,4 milliárd), Szekszárd (1 milliárd) és Kaposvár (1,6 milliárd), a megyei jogú városok közül pedig Érd (0,6 milliárd), Hódmezővásárhely (0,7 milliárd) és Baja (0,9 milliárd) fizeti.
Hogy volt régen...?
