Miközben csaknem hatvan település már visszavonta vagy módosította önazonossági rendeletét, legalább két tucat önkormányzat a választások után döntött annak bevezetéséről. A kormány vizsgálja a szabályozás megváltoztatásának lehetőségét, de egyelőre nem született döntés.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján 2026 tavaszára több mint háromszáz település alkotott rendeletet. Ezekkel az önkormányzatok elővásárlási jogot biztosíthatnak maguknak vagy a helyben élőknek, feltételekhez köthetik a lakcímlétesítést, illetve betelepülési hozzájárulást írhatnak elő.
Több település szabályozását azonban kifogásolták a kormányhivatalok, mert egyes előírások túllépték a törvényi felhatalmazást vagy sérthették az egyenlő bánásmód követelményét. A törvényességi felhívások nyomán közel hatvan önkormányzat visszavonta vagy módosította rendeletét.
A Népszava által megkérdezett polgármesterek többsége ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy a településeknek legyen beleszólásuk a beköltözés feltételeibe. Szilen például májusban vezették be a szabályozást, de egyelőre nem alkalmazták. A Heves megyei Pélyen viszont az önkormányzat már élt elővásárlási jogával, és megvásárolt egy ingatlant.
Belegben a korábbi megkötésekből mára az 50 ezer forintos betelepülési hozzájárulás maradt meg, míg a zalai Paton az eredeti rendelet több feltételét törölték, de fenntartották az elővásárlási jogot és az 500 ezer forintos hozzájárulást.
A szabályozást jogvédő szervezetek azért is bírálták, mert álláspontjuk szerint egyes helyi rendelkezések alkalmasak lehetnek a roma családok kizárására. A megszólaltatott településvezetők ezt vitatták, és a helyi közösségek védelmével indokolták a rendeletek szükségességét.
A Terület- és Vidékfejlesztési Minisztérium a Népszava kérdésére közölte: vizsgálják a törvény módosítását, de az ügy egyelőre nem került a kormány napirendjére.
Hogy volt régen...?
