A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.
A hírt Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester jelentette be szombaton. A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk.
„A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk” – hangsúlyozta az alpolgármester.
Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, hogy a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a leginkább melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban, augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb, mint a külterületen.
Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – mondta a kutató.
2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ez már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le. Gál Tamás hangsúlyozta: az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.
Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa szerint szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, amelyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszú távon fenntarthatók, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, amelyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.
A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, segítve a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre – ígérte a szakértő –, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket.
Hogy volt régen...?
