Egy 22 oldalas törvénytervezetet mutatott be a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. A jövő hétfőn érkező büdzsétervezet kapcsán egyelőre sok támpontot nem ad a mostani előterjesztés, azonban számos fontos intézkedést tartalmaz – értékelnek a Portfolio portálon.
Az államháztartásról szóló törvény javasolt módosításai több ponton érintenék a központi költségvetés irányítását, valamint az állami ingatlanok értékesítéséből származó bevételek kezelését.
Az előterjesztés szerint az állam felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek a rekreációs és egyéb, feladatellátásra már nem használt ingatlanok eladásából származó bevételeik legfeljebb 50 százalékát új kiadási előirányzat létrehozására vagy meglévő növelésére fordíthatnák, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával.
Az eddig hatályos szabályozás a társasági adó mértékével megegyező hányad befizetésére kötelezte a cégeket.
Továbbá a módosítás értelmében az államháztartásért felelős miniszter lehetőséget kap arra, hogy költségvetési felügyelőket rendeljen ki az állami vagy önkormányzati alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A felügyelők feladatai közé tartozna a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtése, valamint az eredményes és takarékos gazdálkodás biztosítása.
A költségvetési felügyelők átfogó betekintést nyernének az ellenőrzött szervezetek gazdasági tevékenységébe, beleértve az üzleti titoknak minősülő adatokat is.
Ám a minősített adatokat csak megfelelő biztonsági feltételek mellett ismerhetnék meg.
A javaslat szerint a kincstár elnöke az önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztosokat is kijelölhetne. Ezek a biztosok az önkormányzat gazdálkodásának támogatására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására irányuló intézkedéseket vezetnének be,
Ha az önkormányzatok nem teljesítik időben a kötelező költségvetési jelentéseiket, vagy ha az adósságuk meghaladja éves bevételeik 30%-át.
Jön a szigor az állami intézményeknél
A törvénymódosítás szigorúbb keretek közé helyezné a központi költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításokat is. A középirányító szerv akkor dönthet átcsoportosításokról, ha a költségvetési szerv kiadásaiban megtakarítás keletkezik, vagy ha az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, új intézmények létrehozásával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos.
A Pénzügyminisztérium által tervezett változtatások között szerepel, hogy a költségvetési szervek bizonyos központi költségvetési forrásokból biztosított támogatásaiért elszámolási kötelezettséget írnának elő.
Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok által használt forrásokat is vissza kellene fizetni, ha azokat nem rendeltetésszerűen használták fel.
A módosítások azt is kimondanák, hogy a központi alrendszerhez tartozó költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységből származó nyereségük bizonyos részét be kell fizetniük:
Vagy a társasági adó mértékével egyező százalékot, vagy legalább a nyereség 50 százalékát. Az önkormányzati alrendszerhez tartozó szerveknek pedig a társasági adó mértékének megfelelő összeget kell befizetniük az irányító szerv költségvetésébe.
Hogy volt régen...?
