Hogyan lettek „élet-halál urai” a fideszes képviselők a területfejlesztésben? - ezzel a címmel jelent meg egy írás a G7-en.
Idézet a cikkből: A megyei és települési önkormányzatok hatásköreinek és anyagi mozgásterének tudatos beszűkítése nyomán viszont nemcsak az ellenőrzés lehetősége csúszott ki a kezükből, hanem kiszolgáltatottabbakká is váltak a területfejlesztési támogatásoknak. Ezek lehívása ráadásul egyfajta szükséggé is vált, az államapparátus és a választók is elvárják az önkormányzatoktól, illetve a választókerületi vezetőktől, hogy minél több uniós forrást és projektet hozzanak el (ez az úgynevezett abszorpciós kényszer).
„Jöjjön a pénz, költsük el időben, és akkor mindenki elégedett” – fogalmazott egy polgármester a jelenséggel kapcsolatban, ami szintén a területfejlesztés eseti, mennyiségi jellegű szemléletére utal, a hosszú távú, hasznossági és minőségi szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan.
Hogy volt régen...?
