A szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módját is alaptörvény-ellenesnek, és az uniós Önkormányzati Charta rendelkezéseit sértőnek találta a Fővárosi Törvényszék, így ismét normakontrollra küldte a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó paragrafusokat az Alkotmánybírósághoz – hangzott el a fővárosi önkormányzat által a 2025-ös túlzott mértékű hozzájárulás okán indított per hétfői ülésén, amelyről a Népszava számolt be.
Eddig egy képlet volt a hozzájárulás kiszámítására, de az idei évtől a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja meg az egyes települések által fizetendő hozzájárulás összegét, ami 2025-re 89 milliárd forint Budapestnek. Az viszont nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs semmiféle beleszólásuk abba, hogy saját pénzügyi lehetőségükre tekintettel milyen mértékben képesek más településeken segíteni. A Fővárosi Törvényszék szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Az Alkotmánybíróság döntéséig a pert felfüggesztették.
Az ülésen az is kiderült, hogy a májusban elrendelt, augusztus végéig szóló azonnali jogvédelem törlésére vonatkozó, államkincstár által benyújtott kérelmet csak most terjeszti be a Fővárosi Törvényszék a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elé, így egyhamar nem lesz döntés az ügyben. Vagyis addig nem tudja leemelni az Államkincstár az összeget a főváros számlájáról, ami a három hónap esetében 28 milliárd forintot jelent.
A Népszava emlékeztetett, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügye már a másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma tavaly tavasszal már kikérte a taláros testület állásfoglalását, mondván, hogy a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni. A beadvány márciusban érkezett meg az Alkotmánybírósághoz, amely elutasította, mondván, hogy az államnak joga van szolidaritási hozzájárulást szedni. De azt is kimondta, hogy a kincstárnak a beszedés előtt egy közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatnia a hozzájárulás éves mértékének megállapításához, mivel ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni.
A testület azt is kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-ra elveszítette azt a 2017-ben létező elemi megkülönböztető jegyét, miszerint „a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerő képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”. Ilyen formán a kormány legfőbb érve, miszerint a hozzájárulással a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis – tette hozzá a lap. Az ügy akkor visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, amely idén januárban jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a fővárosi önkormányzat számláján a szolidaritási hozzájárulás összegét 2023-ban, a szolidaritási hozzájárulás mértéke jogellenes, mivel veszélyezteti a város pénzügyi egyensúlyát. Ez ellen azonban az állam a Kúriához fordult, ott pedig még nem született döntés. A 2023-as évről 28,3 milliárd forintot vár vissza az önkormányzat a kincstártól.
Hogy volt régen...?
