Az önkormányzatok ingatlangazdálkodása

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút? címmel jelent meg a Portfolio.hu véleményrovatában egy cikksorozat első része, melyet Lopez Benjamin városfejlesztési szakértő tollából olvashatnak.

A szerző elsősorban a budapesti ingatlanok sorsával foglalkozó cikkének bevezetője:

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

És egy gyors összefoglaló a cikkből:

• Az önkormányzati helyiségek tudatos hasznosításával célzottan befolyásolható, milyen szolgáltatások jelennek meg egy városrészben, és ez a helyi fejlődés kulcsa lehet.
• Józsefvárosban az önkormányzati helyiségek 57 százaléka állt üresen 2022-ben, a XII. kerületben 48 százalék, míg a tudatos városfejlesztést folytató Újbudán csak 7,3 százalék.
• Budapest kétszintű közigazgatási rendszere gátolja az egységes fejlesztést, mivel 24 különböző tulajdonos kezeli a helyiségeket eltérő szabályok alapján.
• Az önkormányzatok romló pénzügyi helyzete és az uniós források visszaesése újra előtérbe helyezi az önkormányzati ingatlanvagyon stratégiai kezelésének szükségességét.
• A rossz helyiséggazdálkodás tartós lejtmenetet okozhat, az üres vagy rossz állapotú helyiségek lefelé húzzák a környék gazdasági és környezeti színvonalát.

A teljes cikk itt olvasható