Az Állami Számvevőszék szerint a közfoglalkoztatás mára sok kistelepülésen nélkülözhetetlenné vált az önkormányzati feladatok ellátásában, miközben egyre kevésbé tölti be eredeti szerepét, vagyis a résztvevők visszavezetését az elsődleges munkaerőpiacra.
Az ÁSZ vizsgálata szerint 2024-ben a közfoglalkoztatottak 63,5 százaléka tartósan a rendszerben maradt, a kisebb településeken pedig különösen magas a közmunkások aránya. Az 1000 fő alatti községekben az önkormányzati foglalkoztatottak csaknem fele, 47,7 százaléka közfoglalkoztatott volt.
A munkaerőpiacra való továbblépés esélye közben jelentősen romlott. Míg 2020-ban a közfoglalkoztatottak 12,9 százaléka jutott vissza az elsődleges munkaerőpiacra, 2025-re ez az arány 6,6 százalékra csökkent. A rendszerből kilépők 58,8 százaléka rövid időn belül ismét közfoglalkoztatott lett.
Az önkormányzatok számára ugyanakkor a közmunka sok helyen a településüzemeltetés, a köztisztaság és a szociális feladatok ellátásának fontos eszköze. A megkérdezett önkormányzatok szerint közfoglalkoztatottak nélkül akár 60 százalékkal is romolhatna a településüzemeltetés színvonala.
2020 és 2024 között az állam összesen 584,4 milliárd forintot fordított közfoglalkoztatásra, ennek 77 százaléka az önkormányzatokhoz, jellemzően a kisebb településekhez került. Az ÁSZ szerint ugyanakkor nincs megfelelő adat arról, hogy a rendszer valójában mekkora megtakarítást vagy hozzáadott értéket jelent az önkormányzati feladatellátásban.
A számvevőszék ezért a közfoglalkoztatási rendszer több elemének újragondolását javasolja, köztük a bérstruktúra, a munkaszervezés és a programok eredményességének mérését.
Hogy volt régen...?
