Nem csak a Hetedhét ország esetében játszik ilyen fontos szerepet a hetes szám. Kalandozunk a történelemben tovább.
Hét törzs
A magyar törzsek nevéről egyedül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül írt műve (De administrando Imperio, A birodalom kormányzásáról) számol be. A császár nyolc törzset sorol fel. Elsőnek a kazároktól elszakadt kabarokat említi külön. Aztán következnek a hetek: nyék, megyer, tarján, jenő, kér, keszi és a lényegében egy törzsegyesülést rejtő kürtgyarmat. (Vagyis ’hét törzs’-ként egyetlen ismert megemlítésük tulajdonképpen kilencet sorol fel…)
Hétszemélyes tábla, Tabula Septemviralis
Az 1723 évi szervezés szerint az ország legfőbb ítélőszéke, a Főméltóságú Királyi Curia két részből állt: a Királyi ítélő táblából és a Hétszemélyes táblából. Az utóbbi kizárólag fellebbviteli bíróságként működött. Vagyis a legtöbb végső ítélet előtte született. Tagjai (a septemvirek) eredetileg heten voltak. Hunyadi Mátyás idején: a nádor, a prímás (mint főkancellár), az országbíró, a főtárnokmester, a királyi főudvarmester, a bán és az erdélyi vajda. Ülésein a nádor elnökölt.
Hétfalu
Egy járás Brassó vármegyében, hét szomszédos, jórészt összeépült település: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Zajzon és Pürkerec. A környező székelyek csángóknak nevezik őket. Ők magukat magyarnak vallják.
Hét szabad művészet
A szabadok hét mestersége (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) a tananyaga. Azért szabad, mert az ezekkel való foglalatoskodás minősült akkoriban „Szabad emberhez méltónak”. (Az ars szót ’művészet’-nek és ’tudomány’-nak is fordítják, de a ’mesterség’ áll legközelebb az eredeti jelentéshez.) A hét szabad művészet két csoportra osztható. Az első a „Hármas út”, a Trivium. Ide tartoznak a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok, a humaniórák: Grammatica – nyelvtan, Retorica – retorika, a gondolatok szabatos, szóbeli kifejezése, Dialectica – dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya. A másik csoport a „Négyes út”, a Quadrivium, a reáliák: Astronomia – csillagászat, Aritmetica – számtan, Geometria – mértan és a Musica(!) – zene.
Hét bölcs
Törvényhozók, közéleti vezetők, politikusok, tudós filozófusok, írók (a legtöbben mindezek egyszerre), időszámításunk előtt hat-hét századdal élt csoportjának tagjai. A közvélekedés lassanként az ókor műveltségének, tudásának közel egészét, vagy legalábbis annak eredetét nekik tulajdonította. Hogy kik ők? Az első említés, ami az életbölcsesség egészét Hét bölcsnek tulajdonítja, i.e. 585-ből maradt ránk. A hét halhatatlan máig legelfogadottabb listáját Platón rögzítette. Szerinte milétoszi Thalész, priénéi Biasz, mütilénéi Pittakosz, athéni Szolón, lindoszi Kleobulosz, khénéi Müszon és spártai Khlion tartozott közéjük. Számos lista, felsorolás igyekezett az idők során jobb, hitelesebb kandidátusokkal előállni Laertiosztól Pauszaniaszon át Ciceróig. Ez utóbbi eljutott odáig, hogy összevesse az ajánlatokat. Megállapította, hogy 21 név merült fel összesen a Hét bölcs kilétére nézve az idők során, köztük olyan nagyságok, mint Püthagorasz, Anaxagorasz vagy Epimenidész. Ám az lepte meg igazán, hogy négyen, Thalész, Biasz, Pittakosz és Szolón valamennyi listán szerepeltek!
Hétpróba. Heptathlon
Összetett versenyszám, elsősorban a női atlétikában. A férfi tízpróba párversenye hölgyek számára. 1980-ban döntöttek arról, hogy felváltja az addig általános női ötpróbát. 1984-ben debütált a nyári olimpiákon. Az első magyar bajnokságot 1981-ben rendezték e számban. Részei: 100 méteres gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 méteres síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás és 800 méteres síkfutás. Férfiak közt nem lett általánosan elfogadott. Leginkább fedettpályás, téli versenyeken, „helytakarékos” pályákon fordul elő.
Hétéves háború
A Francia Forradalom előtt az utolsó nagy háború 1756 és 1763 között, amelyben Európa minden nagyhatalma részt vett. Ausztria, Franciaország, Szászország, Svédország és Oroszország összefogott Poroszország, Hannover és Nagy-Britannia szövetsége ellen. A háborús ok Ausztria törekvése volt Szilézia visszaszerzésére poroszoktól. Váltakozó szerencséjű, fél Európát felszántó harcok során Poroszország a megsemmisülés határára jutott, ám hála Nagy Frigyes szerencséjének és vezetői elszántságának végül „döntetlenközeli” eredménnyel felülkerekedett. Megtarthatta Sziléziát és igazi nagyhatalommá vált. Aki tényleg nyert, az egyedül Anglia volt. Az Európából szinte észrevétlen hadszíntereken mindenhol leszámolt a franciákkal. Elnyerte Amerikát és Indiát, vagy legalábbis a versenytárs nélküli szabad kezet ezekben a térségekben.
Hét hetes háború
Osztrák – porosz háború 1866-ban. Az ellenségeskedés a két éve Dániától közösen elhódított Schleswig-Holstein sorsa miatt tört ki. Szászország és Hannover több kisebb német állammal egyetemben az osztrákok mellé állt, míg Olaszország a poroszok szövetségese lett. A küzdelem csúcspontját a július 3-ai königgrätz-i ütközet jelentette, ahol is az osztrák-szász egyesült erők közel megsemmisítő vereséget szenvedtek. E háború következtében vesztette el Ausztria vezető szerepét a Német Szövetségben és mondott le végleg Velence tartományról. Végső soron ez vezetett az osztrák-magyar kiegyezéshez is.
(folytatjuk)
Képek:
A hét bölcs korabeli mozaikon. Középen Kalliopé az epikus költészet múzsája, körben pedig a bölcsek (nyolcadik az őket „listázó” Platón), a Libanoni Nemzeti Múzeumban
A hétnapos csata (és a polgárháborús dél) kiemelkedő katonai vezetője, Robert E. Lee tábornok (1807 - 1870)
A hét szabad művészet 15. századi allegorikus ábrázolása a Tübingeni Egyetem könyvtára egyik kéziratában
