A híres sedani csata elevenedik meg Tarrasch egy remek partijában: lépésről lépésre – csak elegánsabban befejezve
A hadtörténelem tanulságait a sakktáblán elemző német nagymester, Siegbert Tarrasch gondolatait legutóbb az austerlitz-i csata kapcsán követtük. Neki köszönhetően megállapíthattuk, hogy a zseniális, mondhatni, alkotó gondolat diadalmaskodott a józan számításon. A sikeres, ám lassú és sok veszteséggel járó bekerítést elsöpörte a látványnak is pompás centrumtámadás.
Mellesleg a csata még el sem kezdődött, máris kis híján elveszett a szövetségesek számára. Ugyanis II. Ferenc az osztrákok élén már majdhogy összecsapott a franciákkal, amikor a megbeszélt időpontra pontosan(!) érkező oroszok még jó heti járóföldre vonultak onnan. Az osztrákok közül senkinek nem jutott eszébe a pravoszláv naptár tíz napos késése – így azt nem is vették számításba! Csak Kutuzov lélekjelenlétének (és páratlan menetteljesítményének) volt köszönhető, hogy ezt a franciák már a hadak felvonulásának során nem tudták kihasználni.
Hogy mindezt Tarrasch komolyan gondolta-e? Ne intézzük el röviden a kérdést. Természetesen úgy jár el, mint a hasonlathoz folyamodó művész alkotás közben. Képletesen megjelenített mondandóját aztán tovább bontja, míg metafora, sőt valóságos allegória nem kerekedik abból. (Ahogy egy árvíz lefolyását, egy gátrendszer állékonyságát tesztelhetik maketteken a mérnökök, úgy tárul fel tudományos egyértelműséggel a /had/történelem a sakk-kutatás előtt.) Mégis, a Tanítómester bizonyos szempontból szó szerint is érthette állításait. Igazolhatja ezt bárki, akivel megesett már, hogy a „kelleténél többet” foglalkozzon a sakkal. Előbb-utóbb szólni kezdenek valamiről a játszmák. Meglehet, az emberi szellem védekező reflexe ez, hogy ne kelljen önvádba ütköznie az öncélú, vagy egyenesen felesleges foglalatoskodás miatt.
Hagyjuk is ezt! Nézzünk inkább egy másik lenyűgöző példát. Hogyan vezette váratlanul átütő győzelemre a poroszokat a zseniális stratéga, Moltke tábornagy Sadannál a franciák ellen, 1870 szeptember elsején? Németország Tanítómestere ezúttal saját praxisából merít:
Dr. Siegbert Tarrasch – Henrich Teichmann
Ostende – 1905. július 3.
Spanyol megnyitás
1,e4 e5 2,Hf3 Hc6 3,Fb5 a6 4,Fa4 Hf6 5,0-0 Fe7 6,Be1 d6 7,c3 0-0 8,h3 Fd7 9,d4 h6 10,Fc2 Be8 11,Hbd2 Ff8 12,Hf1 g6 13,Hg3 Fg7 14,Fe3 Kh7 15,Vd2 Ve7 (A mozgósítás befejeződött, a csapatok felvonultak a határok mögött. Kezdetüket veszik a hadműveletek, mégpedig a porosz koronaherceg, Frigyes Vilmos vezette balszárny gyors előnyomulásával.) 16, d4 Hd8 17,c4 a5 18,b3 b6 19,a3 Hb7 20,b4 Ba7 21,Vc3 Hg8 22,Hd2 Ba8 23,f3 Hf6 24,Fb3 Fe8 25,Bc1 Hd726,Vc2 Ff8 27,He2 (Von Moltke, a porosz főparancsnok kiadja híres augusztus 9.-i napiparancsát: „Lovasság, előre!”)
27, - Fg7 (A francia oldalon, III. Napóleon csapatai között eközben parancsot ellenparancs követ, tetőfokára hág a zűrzavar.) 28,Hc3 Hf6 29,Hb5 (A Bredow-dandár halálvágtája Mars-la-Tour-nál. Eredménye a franciák széttagolása.) 29, – Fxb5 30,cxb He8 31,Vd3 axb 32,axb Hd8 33,Vf1 Vd7 34,Ba1 (A Gravelotte-i ütközetet a balszárny visszafordítása dönti el. Bezáródik a gyűrű a Mac Mahon marsall irányította főerők körül.) 34, – Vc8 35,Bxa7 Bxa7 36,Ba1 Bxa1 37,Vxa1 Vb8 38,Va6 Hf6 39,Fc4 (A bekerítás már halálos. Az ott felesleges erőket Moltke közvetlenül a főváros, Párizs ellen fordítja.) 39, - Kg8 40,g3 Kf8 41,h4 Hd7 42,Ff1 Ke8 (Természetes törekvés, hogy minden fellelhető erő a körbezártak segítségére siessen. Csakhogy az erőltetett menetben előretörő német csapatok meghiúsítanak minden ilyen kezdeményezést. Nem vezet a felmentést szorgalmazó franciák számára járható út Saedan-ba!) 43,Fh3 Ff8 44,Hc4 h5 (A németek véresen visszaverik az ostromlottak kitörési kísérleteit is.) 45,g4 Fe7 46,Ff2 Ff6 47,gxh gxh 48,Kh1 Vb7 (Végső elkeseredésében a Metz erődjébe szorított, Bazaine marsall vezette másik francia nagyobb erő is kitörésre szánja el magát.) 49,He3 Hf8 50,Hf5 Vb8 (Ez a próbálkozás is összeomlik) 51,Va1 (A világos vezér abban a szerencsés helyzetben van, hogy a főerejét közvetlenül a főváros ellen vezetheti. Nyilván Moltkének is így kellett volna eljárnia, ő azonban időt vesztett a bekerített seregek felszámolására, pedig azok már tehetetlenné tették önmagukat. A végeredmény persze ugyanaz, de Tarrasch gyorsabban és elegánsabban jár el, embert, anyagot és időt takarít meg!) 51, - Hg6 52,Fg3 Fh8 53,Kh2 Vb7 54,Fg2 Vc8 55,Vc1 Vd7 56,Fh3 Kf8 57,Vh6+ Kg8 58,Vxh5 Ve8 59,Vg5 Kf8 60,h5 Hf4 61,Fh4 f6 62,Vh6+ Kg8 63,Fxf6 Hf7 64,He7+ Vxe7 65,Vxh8+ Hxh8 66,Fxe7 Hf7 67,Fe6 Hxh5 68,Fd8 (A franciák békét kérnek, feltétel nélkül megadják magukat. Tarrasch megjegyzi: azzal a titkos szándékkal, hogy a következő alkalommal revansot vegyenek.)
Mindenesetre III. Napóleon Bismarck foglya lesz, kitör a Párizsi Kommün, véget ér a második császárság, és Versailles-ban a diadalittas német szövetség kinyilvánítja az egységes Németország megszületését, s a frissen babérkoszorúzott hadvezért, a porosz koronaherceget I. Vilmosként császárrá kiáltják ki.
Tarrasch pedig ugyanezzel a haditettel – csak a sakktáblán, ahol, mint láttuk, még ki is javítja a történelmet! – hozza a világ tudomására, hogy fenntartja igényét a világbajnoki címre!
Képek
III Napóleon átadja a kardját I. Vilmos porosz királynak, 1870 szeptember 2-án Sedan-nál. Korabeli, angol sajtó illusztráció
Praeceptor Germaniae, Németország Tanítómestere, az idős nagymester, Siegbert Tarrasch
