A kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság majdnem 1700 milliárd forintos beruházással új programot tervez indítani a Duna–Tisza közi Homokhátság vízpótlására, amely Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint 800 ezer embert érint...


Erre azért van szükség, mert a Homokhátságot évtizedek óta fenyegeti a kiszáradás, a sivatagosodás veszélye, a talajvíz szintje egyre lejjebb húzódik. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszály és a tartós nyári hőség jelzi, nem várható, hogy a természet csapadékkal pótolja az egyre súlyosabb vízhiányt.

A Homokhátság vízpótlási tervezetének lényege, hogy a Dunából és a Tiszából több helyen vizet szivattyúznak ki, azt csatornákon és vezetékeken át hatalmas víztározókba gyűjtik, majd a víz a Homokhátságot behálózó csatornákon keresztül lefolyik a víztározókból a száraz területekre.

Csongrád-Csanád vármegye önkormányzata november végén vitatta meg a vízpótlási programot, ezen az ülésen részt vett Halász Noémi, a Momentum Mozgalom szegedi szervezetének elnöke, aki mesterdiplomás földtudományi kutató, és a doktori disszertációját írja. Halász tavaly nyáron heteken át kutatott a Homokhátságon a korábban megépített vízpótlási-vízvisszatartási létesítmények után, hogy a valós helyzetet felmérje. A területen az Európai Unió támogatásával több település mellett is víztározókat építettek, erről többször írt a Szabad Európa.

A teljes cikk itt olvasható

Hirdetés