Egy OECD-kutatás szerint Magyarországon a felszín alatti vízkivételek mintegy 16 százaléka engedély nélkül történik. be nem jelentett kerti kutakból – ezt Szabó Dániel, a Portfolio elemzője mondta az InfoRádióban.


Van egy tévhit, amely szerint Magyarország gazdag vízkészletekben, pedig ezeknek több mint 90 százaléka kívülről, a Kárpát-medencében lévő nagy folyók vízgyűjtő területeiről érkezik. Ezeknek a folyóknak a vízhozama – vagyis az, hogy a mederben mennyi víz van –, meghatározza a talajvíz szintjét, illetve ennek a csapadékból való újratermelődését.

„Aki az elmúlt időszakban figyelte a híradásokat, vagy egyáltalán csak kiment az utcára, az tudhatja, hogy nagyon aszályos éveink voltak. 2020-tól kezdve három rekord évünk is volt, ami a korábbi száz év adatait megdöntötte. Ebben a helyzetben Magyarországon a legtöbben nem a csapból locsolják a kertjüket, hanem a kutakból" – emlékeztetett Szabó Dániel. Azt is megemlítette, hogy ezzel kapcsolatban a kormány viszonylag megengedő, hiszen moratórium van arra, hogy ezeket a kutakat bejelentsék a felhasználók. Ennek ellenére a vízkivételi helyek legnagyobb része illegális.

Az OECD – a legfejlettebb ipari országok szervezete – valamint a magyar hatóságok úgy becsülik, hogy a felszín alatti vízkivételek 16 százalékát ilyen, be nem jelentett kerti kutakból vételezik. Viszont mivel nem tudni pontosan, hogy hány illegális kút van az országban, még az sincs kizárva, hogy a ténylegesen lecsapolt víz mennyisége akár a készletek harmada is lehet.

Márpedig ez a felszín alatti tartalékok újratermelődését akár 50-55 százalékkal is ronthatja. Mindez óriási problémákat okozhat, hiszen Magyarország egyáltalán nem vizekben gazdag állam.

A cikk folytatódik

Hirdetés