Ha egyszer a kormány egy kiemelt beruházás sorsát kivette a helyi önkormányzat kezéből, akkor a település hiába próbál ellenkezni – derül ki a Kúria határozatából.
A kormány 2023-ban minősítette kiemeltnek az Üllői Lövész Központ beruházását. A rendelet részletesen megszabta a beépítettség mértékét, az épületek magasságát, sőt azt is, hogy az építés során kitermelt humusz és szennyezetlen talaj kezelésére, hasznosítására szolgáló építmények is létesíthetők a területen.
A Kúria Balogh Zsolt vezette Önkormányzati Tanácsára azonban nem hatott ez az érvelés. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent határozat hangsúlyozza: Üllő kifejezetten a kormányrendelet érvényesülése ellen alkotta meg a saját rendeletét, és ez a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ezért a Kúria, bár megtehetné, nem fordul az Alkotmánybírósághoz a kormányrendelet alkotmányosságának megvizsgálása érdekében, és a helyi rendeletet a hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.
Az üllői önkormányzat, amelyet független polgármester vezetett, és a képviselők többségét is helyi civil szervezet jelöltjeként választották meg 2019-ben, (egyébként hasonló összetételű maradt a testület 2024 nyarán is) úgy döntött, hogy „Üllő közigazgatási határán belül ne legyen lőtér”, és változtatási tilalmat rendelt el az érintett területre.
A kormányhivatal kifogására, amely szerint az önkormányzat döntése érvénytelen, mert ellentétes a kormányrendelettel, azt válaszolták, hogy éppen a kormányrendelet érvénytelen közjogilag, mivel formálisan a háborús veszélyhelyzetre hivatkozik, azonban tartalmilag semmilyen összefüggést nem mutat a veszélyhelyzettel. A hivatkozott honvédelmi indok mesterséges, mert a szomszédos katonai lőtér már biztosítja ezt a funkciót. Az üllőiek idéztek egy alkotmánybírósági határozatot, amely szerint a különleges jogrend nem használható fel a rendes jogalkotás megkerülésére. A kormány szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az önkormányzat jogait, ráadásul a tervezett beruházás több mint húsz hektárnyi erdő átminősítésével és erdőirtással járna, és közvetlenül veszélyeztetné a fokozottan védett kerecsensólyom költőhelyét. Az előzetes társadalmi egyeztetés formális és kiüresített volt.
A Kúria utal rá: az önkormányzat védekezése alkotmányossági jellegű, tartalmában valódi címzettje az Alkotmánybíróság. Vagyis – bár ezt így nem mondja ki a határozat – oda még fordulhat az üllői képviselőtestület.
A lövészközpont megépítése a jogi viták mellett, jelentős társadalmi és szakmai ellenállást is előidézett. Az Állatorvostudományi Egyetem már 2020 óta tiltakozik a beruházás ellen, mivel az alig 940 méterre lévő Lógyógyászati Tanszék és Klinika működését súlyosan hátrányosan érintené. Az egyetem szerint a lőfegyverek hangja stresszreakciót váltana ki a klinikán lábadozó beteg állatokból, ami veszélyeztetné azok gyógyulását, valamint az állatorvosi személyzet egészségét. Az egyetem ügyféli jogállását a Pest Vármegyei Kormányhivatal 2022 augusztusában elismerte, ám ugyanaz a hivatal később úgy döntött, hogy a beruházás nem igényel környezeti hatásvizsgálatot.
Hogy volt régen...?
