Lenne benne potenciál – röviden így lehetne összefoglalni a szakemberek véleményét a Lázár János-féle kastélytörvényről. A piaci szereplők bevonása a hasznosításba szerintük sem ördögtől való, annak a jogszerűségét viszont, hogy ez esetben uniós pénzekből felújított kastélyokat vernek dobra, már az Európai Csalás Elleni Hivatala is vizsgálja. A törvény ráadásul azt sem zárja ki, hogy az állam egyszerre adja ki a kezéből a nemzeti vagyont és tartson fontos döntési jogköröket politikai szereplőknél.
Ahogy arról korábban a HVG is beszámolt, idén augusztus végén egy miniszteri rendelet révén megpályázhatóvá vált nyolc, eddig állami tulajdonban lévő kastély tulajdonjoga. Bár a törvény többek között az önkormányzatokkal szemben könnyebb feltételeket támaszt, Lázár János nyilvánvalóvá tette: elsősorban piaci szereplők jelentkezésére számítanak. A miniszter példaként a MOL-t, a Richtert és az OTP-t említette.
Amikor szeptember közepén azzal kerestük meg az említett vállalatokat, hogy terveznek-e örökbe fogadni kastélyt, egyedül az OTP részéről érkezett válasz. A bank azt írta, „a vonatkozó részletszabályok megismerését követően nyitottak az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudnak járulni a nemzeti értékek fenntartásához úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára.”
Az ügyben annál a nyolc önkormányzatnál is érdeklődtünk, amely – helyi illetősége révén – érdekelt lehet, ám a válaszaikból jellemzően az derült ki, hogy a pályázathoz szükséges dokumentációt ugyan kikérik, de beadásáról csak a részletek ismeretében fognak dönteni. Többen arra hivatkoztak, hogy október elsejével változott a testület összetétele, a döntés pedig már az új irányítás kezében lesz.