A Fővárosi Önkormányzat 2020-ban indította el a Nagykörút fejlesztéséről szóló tervezési folyamatot, amely elsősorban a kerékpáros infrastruktúra és a közterületek megújítására koncentrál.
A rendelkezésre álló anyagokban az épített környezet más összetevőinek rehabilitációja, valamint a szervezési és szabályozási kérdések háttérbe szorulnak, vagy csupán másodlagos szempontként jelennek meg. A Nagykörút problémái komplexek, ezért az útvonal eredményes revitalizációjához egy olyan helyi gazdaságfejlesztési terv végrehajtására van szükség, amely az urbanisztikai beavatkozásokon felül, nagy hangsúlyt fordít a szolgáltatási környezet fejlesztésére, az épületállomány felújítására, valamint az érintett stakeholderekkel való együttműködésre is.
A Nagykörút utoljára 1996-ban esett át átfogó felújításon, azonban a karbantartás hiányának és az ad hoc beavatkozásoknak köszönhetően az érintett közterületek ma tragikus képet festenek. A töredezett burkolatok, hiányzó faveremrácsok, tönkrement utcabútorok, kidőlő pollerek, kaotikus felfestések, a szabálytalanul a járdára parkoló autók, valamint a bezárt nyilvános illemhelyek látványa a teljes szakaszra jellemzők. A közterek állapotát tovább rontják a gyalogosforgalmat akadályozó, elavult közműszekrények, üresen maradt telefonfülkék és rossz állapotú pavilonok. Azonban az útvonal problémai túlnyúlnak a közterületek általános rendezetlenségén.
Jelentős problémát jelent a történelmi épületállomány helyzete is. A karbantartás és felújítások hiánya miatt az utcai homlokzatok állapota gyakran katasztrofális, az utcai portálok, üzletkirakatok alacsony minősége pedig jelentősen meghatározza a körút megkopott imázsát. A földszinti homlokzatokon nagy számban megjelenő graffitik, a leromlott, sötét kapualjak és árkádok a szubjektív biztonságérzetre is negatív hatással vannak.
Hogy volt régen...?
