A Belügyminisztérium szerint „a helyi közlekedés szervezése nem az állam, hanem a települési önkormányzat feladata”. Ez a kérdés az országban egyre súlyosabb mértékeket öltő oktatási szegregáció kapcsán élesebb, mint bármikor, amit alátámaszt a nemzetiségi ombudsman helyettesének friss jelentése is, amely a tiszavasvári roma gyerekek oktatási helyzetéről szól – írja a Jelen.
A cikk szerint Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes a tiszavasvári helyi tömegközlekedés, illetve iskolabusz hiányából fakadó és az egyenlő bánásmód sérelméhez vezető visszásságokat tárt fel.
„Tiszavasváriban a helyi roma közösség az elmúlt évtizedek során a kirekesztés számos formáját tapasztalta és tapasztalja jelenleg is, amelynek színtere az oktatás. Bár a bűdi telepen élő roma gyermekek számára ma már van lehetőség az integrált oktatásra, az autóbuszközlekedés teljes hiánya miatt azonban az iskolába való mindennapos eljutás olyan aránytalan terhet ró a gyerekekre és a családjukra, amely az egyenlő bánásmódhoz és az egyenlő esélyű oktatáshoz fűződő joguk sérelmét okozza” – állapította meg a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. A jelentésben az áll, hogy – idézzük – „tapasztalatom szerint a megfelelő közlekedés hiánya nemcsak Tiszavasváriban, hanem számos más, halmozottan hátrányos helyzetű, leszakadó régióban is gondot okoz. Ennek következményeként fokozottan sérül az ott élő roma gyermekek egyenlő bánásmódhoz és oktatáshoz fűződő joga, a jelzett körülmények hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás problémájához is, amely hosszú távon a roma társadalom egész jövőjét érinti hátrányosan”.
A lap újságírója, Ónody-Molnár Dóra felidézi, az önkormányzati választások előtt, az akkor még hivatalban lévő és újrázni akaró tiszavasvári polgármester, Szőke Zoltán bejelentette, hogy a város szegregátumában, a Bűdi telepen újra kívánja nyitni a Vasvári Pál Iskolát, amelynek bezárásáról még az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) rendelkezett 2012-ben. Az EBH-döntést követően a fenntartó (időközben az önkormányzattól átkerült az államhoz a fenntartói jog), felmenő rendszerben megszüntette a tanítást a Bűdi városrészben található iskolában, így a 2017/2018-as tanévben már nem indult első osztály. Az itt élő gyerekek a városközpontban lévő, Kabay János Általános Iskolába iratkoztak, ahol roma és nem roma diákok integráltan tanulnak.
Így a gyerekek ugyan egy integrált és lényegesen jobb színvonalú oktatást nyújtó intézménybe kezdtek el járni, azonban óriási terhet rótt rájuk az, hogy az önkormányzat és a tankerület nem biztosított számukra megfelelő tömegközlekedési lehetőségeket az iskola eléréséhez. A közlekedési infrastruktúra hiányában ezek a gyerekek leginkább gyalog, időnként kerékpárral vagy autóval tudják megtenni a lakóhelyük és az iskolájuk közötti távolságot, ami közel három kilométer. Oda-vissza ez tehát hat-hét kilométer. Ezt a távolságot kellemes időjárási viszonyok között sem olyan egyszerű megtenni, főleg, ha időre kell teljesíteni. De különösen nehéz hóban, fagyban vagy kánikulában, esetleg folyamatos esőzésben.
Hogy volt régen...?
