Az Európai Bizottság szerint Magyarország továbbra sem ültette át teljes körűen az energiahatékonysági irányelv előírásait. Az ügy a középületek korszerűsítését, az energiamegtakarítási kötelezettségeket és a közszféra energiafelhasználását is érintheti.
Az Európai Bizottság folytatja a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást az energiahatékonysági szabályok átültetésének hiányosságai miatt. Az eljárás hátterében az áll, hogy az Európai Unió 2023-ban elfogadott, módosított energiahatékonysági irányelvének egyes rendelkezései nem vagy nem teljes körűen jelentek meg a magyar szabályozásban.
Az energiahatékonysági irányelv az Európai Unió egyik kiemelt klíma- és energiapolitikai eszköze. Az előírások többek között a közszféra energiafogyasztásának csökkentésére, a középületek korszerűsítésére, az energiamegtakarítások nyomon követésére és a közbeszerzések energiahatékonysági szempontjaira is kiterjednek.
Az önkormányzatok számára a szabályozás különösen fontos lehet, hiszen a települések jelentős intézményállománnyal rendelkeznek: óvodák, szociális intézmények, kulturális létesítmények, hivatalok és egyéb középületek működtetése jelentős energiafelhasználással jár. Az energiahatékonysági beruházások ezért nemcsak környezetvédelmi, hanem költségvetési kérdést is jelentenek a helyi önkormányzatok számára.
Az elmúlt években számos település indított energetikai korszerűsítési programot uniós vagy hazai támogatásból. Az irányelv végrehajtása hosszabb távon további feladatokat és lehetőségeket is jelenthet az önkormányzati szektor számára, különösen az épületfelújítások és az energiafelhasználás csökkentése területén.
Amennyiben a vitás kérdések nem rendeződnek, az ügy később akár az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet. A kötelezettségszegési eljárások végső szakaszában pénzügyi szankciók kiszabására is lehetőség van.
Hogy volt régen...?
