Több mint 1200 milliárd forintnyi támogatás, tízezres nagyságrendű új munkahelyek, növekvő adóbevételek – első pillantásra így fest az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszer mérlege. Ám az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése éles kritikát fogalmaz meg a kormány stratégiájáról: a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés részletesen vizsgálta a támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.
Magyarországra 2020 óta több mint 10.000 milliárd forintnyi nettó közvetlentőke-befektetés (FDI) érkezett, amelynek kétharmada nem friss tőkeérkezésként, hanem újra befektetett jövedelemként jelent meg a statisztikákban. Ez utóbbi a vállalatok adózott eredményéből származik, amelyet nem fizetnek ki osztalékként, hanem a cégnél hagynak további működtetésre. Ennek következtében a külföldi közvetlentőke-befektetések állománya 2024 második negyedévére elérte a 42.000 milliárd forintot (kb. 107 milliárd eurót).
Az állomány túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka részesedés típusú eszköz volt, azaz nem hitelként vagy kölcsönként, hanem tulajdonosi pozícióként jelent meg a vállalatok könyveiben. Az ágazati bontás alapján a feldolgozóipar szerepe radikálisan megerősödött: tíz év alatt a szektor részesedése az FDI-állományon belül 21,4 százalékról 46,1 százalékra emelkedett. Ennek megértéséhez elég csak a járműipari és akkumulátorgyártási beruházásokra gondolni az elmúlt évekből, amelyet számtalan kritika is illetett, mivel a tőkebeáramlásban kiemelt szerepe volt annak, hogy a kormány egyedi kormánydöntésekkel ösztönözte a beruházásokat, de főként erre a két ágazatra koncentrálva nemcsak az elmúlt öt, hanem tíz évben.
Hogy volt régen...?
